Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

A nagybirtok gazdálkodása

A NAGYBIRTOK GAZDÁLKODÁSA Az uradalom a veszprémi püspökség birtoka volt eredetileg. A szombathelyi püspökségtől vásárolta meg a Batthyány család 1897-ben. Rafinált ügyeskedéssel sikerült megszerezni a birtokot. Előző bérlője keveset értett a gazdálkodáshoz, a bérleti díjjal mindig tartozott. Gyakran mondogatta, hogy igen ráfizetéses a gazdaság. Hidasi Kornél püspök ezért árverésre bocsátotta. Jöttek is ajánlattal többen. A gróf utolsónak jelentkezett. Nem tett ajánlatot, csak annyit mondott, ezer koronával többet ad, mint az előtte levők. Természetes, hogy ő lett a győztes. Pikantériája az ügynek, hogy elegendő pénz nem állt rendelkezésére, hanem a megvett erdőkből termeltetett le kb. 7 holdat, s annak árából fizetett. A püspökségnek nem volt ennyi üzleti érzéke. Ugyanezt ő is megtehette volna l

:Vi Egy „kastélynak" nevezett földszintes ház alkotta a gróf rezidenciáját a község központjában, A püspökség idejében tiszttartólakás volt egyik része, a másik istálló. Az utóbbit átalakították, és ez is a kastély részévé vált. Emiatt az átalakítás miatt, csak később költözött át Csendlakról az új tulajdonos. Érdekes megemlíteni, hogy 1919 július végén a direktórium a kastélyba tette át székhelyét az iskola melletti épületből, ám csak néhány napig tartózkodott ott, mert bekövetkezett a Tanácsköztársaság megdöntése. 1919. augusztus 12-én véglegesen megtelepedett Nován gróf Batthyány Zsigmond, miután Csendlakot az 1920-as területátcsatolás miatt többé már nem tarthatta magáénak. A gazdálkodás irányítását Luttár Róbert intézőre bízta, bár néha ő maga is kikocsikázott ellenőrizni a cselédek tevékenységét, a munkák menetét. Az intéző munkáját ispánok segítették — Farkasovszky Endre, Czakó István, Papp Pál, Bulovszky Sándor és Marancsics Pál. Az utóbbinak „Pücsökkereső" tréfás csúfnevet adták a cselédek, mert mindig a földet nézte. 1933-tól könyvelőt is tartott az uradalom. Szekeres József végezte e munkát. A birtok adatai a következők: szántó 1534, kert 5, rét 174, legelő 304, erdő 2277, terméketlen 25, összesen 4319 kh.

35 Egy-egy területrész központjában négy major épült: Krisztina, Üjhely, Imre és Piros major. A legjobb földeket Krisztina-major körül találhattuk. Egészen benyúltak majdnem a szélső házakig. Imre-majornak déli és keleti felén voltak a jobb földek. Üjhely környékén elszórtan találtunk csak megfelelő minőségű szántókat. Farkaslyuk és Piros-major közelében a legsoványabb földek terültek el. Hadd említsem :Vt Farkas Sándor kanonok Nova 35 Cs. Gy. N. k. m.