Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

VII. MEGYEI TANÜGYI SAJTÓ ÉS PEDAGÓGIAI IRODALOMI

Tekintettel arra, hogy a megye elemi népiskoláinak száma a háromszázat meghaladta, 1871-ben a VKM Krób Pál nagyharsányi tanító személyében másodtanfelügyelőt is nevezett ki a megyébe. A másodtanfelügyelő a megyeszékhelyen, Zalaegerszegen székelt.

10 A tanfelügyelőség munkájának középpontjában az iskolalátogatás állt. E látogatások célja elsősorban a valós helyzet tisztázása, másodsorban a mostoha iskoláztatási viszonyok javítása volt. így például 1871-ben a tanfelügyelő látogatása után utasította Bókaháza iskolaszékét, hogy a romos iskolaépületben a tanítást szüntessék meg, a tanítás céljára keressenek új helységet.

11 Ugyancsak 1871-ben: „...Midőn folyó hó 6-án Barabásszeg községben az iskolát látogattam, lelkemet a legkeserűbb fájdalom árasztá el, látván az iskolaház nyomorúságát, az iskolaszoba ínséges állapotát... A tanulók már régen nem jártak iskolába, midőn a mező zöldelni kezdett, elszéledtek azok. ..." — írja a Zalai Tanközlöny hasábjain a tanfelügyelő. Ehhez hasonlókat ír a kustánszegi iskoláról is. Ugyanekkor felkereste a környék egyik földesurát, aki a látogatás után 20 000 téglát és az összes faanyagot biztosította az iskola helyrehozásához.

12 Közös iskolalátogatásokat is szerveztek a megyei iskolatanács tagjainak részvételével. Egy ilyen közös látogatás eredményeként került sor a gelseszigeti iskola megépítésére, ahol azideig nem volt iskola.

13 A tanfelügyelőség sokat fáradozott a tanítók érdekeinek védelmében, a továbbképzések szervezésében, a tanítótestületek és a felnőttoktatás szervezésében is. Bója Gergelyt távozása, illetve áthelyezése után — 1872. június 8-án kinevezték Budapest tanfelügyelőjének — a megye oktatásügyének fejlesztése érdekében kifejtett munkássága elismeréseként a muraközi Csáktornya 1872. július 23-i közgyűlésén díszpolgárává választotta.

14 A megüresedett tanfelügyelői állásra a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium pályázatot hirdetett. Tekintettel a nemzetiségi iskolákra, feltételként jelölte meg a magyar mellett a horvát és német nyelv ismeretét is.

15 A pályázatok alapján a minisztérium 1872-ben Nucsecz Józsefet nevezte ki ideiglenesen Zalamegye első tanfelügyelőjének.

16 Nucsecz József ezt megelőzően a nagykanizsai elemi iskolák igazgatója volt.

17 Hivatalát azonban csak a véglegesítés után, 1873. május 31-én foglalta el, addig a tanfelügyelőség ügyeit Krób Pál másodtanfelügyelő intézte.

18 Nucsecz József legfőbb feladatának a megyei tanítótestület újjászervezését, a tanítók egyre rosszabbodó helyzetének javítását és a nyugdíjazás rendezését tekintette. Határozottan fellépett minden egységbontó „pártoskodás", a községi és a felekezeti, valamint az állami tanítók közötti ellenségeskedés ellen.

19 10 ZmL. Tanfelügyelőségi iratok. Nagyiktató. 1871. 11 ZTK. II. évf. 14. sz. 1871. ápr. 6. 112. 1. 12 ZTK. II. évf., 19. sz. 1871. máj. 11. 150. 1. 13 ZTK. II. évf. 10. sz. 1871. márc. 9. 71. 1. 14 NL. V. évf. 29. sz. 1872. júl. 18. 485. 1. 15 NL. V . évf. 30. sz. 1872. júl. 25. 505. 1. 16 ZmL. Tanfelügyelőségi iratok. Nagyiktató. 1872. 17 Babos Tibor: 5. 1. 18 ZK. I. évf. 12. sz. 1874. febr. 2. 1. 19 ZK. I. évf. 11. sz. 1874. febr. 12. 2. 1.