Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ
toknak ellenállni nem tudtak. 1848. december 31-én Burits császári tábornok elfoglalta Zalaegerszeget, 1849. január 15-én pedig már Kanizsán adta ki rendeleteit a város megsarcolásáról. A megye csak 1849. májusában szabadult fel ismét, majd július közepén, most már végérvényesen a császári csapatok kezére került. 12 A szabadságharc leverése utáni terrornak több pedagógus is áldozatul esett. A kanizsai gimnázium négy tanárát haditörvényszék elé állították, 1852ben Sopronba szállították és közülök csak kettő látta viszont a kanizsai gimnáziumot. I;i Geringer 1849. október 9-én kiadott közoktatásügyi rendeletét követően a kanizsai gimnáziumot is megszüntették és csak hosszas kérelmezés után nyitották meg újra négyosztályos „kis gimnáziumként". iA Rendkívül hátrányosan érintette a megyét az 1844-ben megnyitott tanítóképző 1856-ban történt megszüntetése is. 15 A magyar népoktatásügy teljes egészében a bécsi udvari közoktatásügyi kormányzat alá került. Az itézkedések meghatározója a Habsburg birodalmi érdek volt. Az osztrák császár és a pápa között 1855-ben létrepött konkordátum alapján határozott visszalépés is tapasztalható az állami irányításban, hiszen a népoktatás teljes felügyletét az egyházra bízták. Az elemi iskolai oktatásban a fő hangsúly elsősorban a városi főelemi iskolákra helyeződött. Különösen kiérződik ez a Thun-féle. 1855-ös Organisations— Entwurf-ból} 6 Ez kimondta ismételten a 6—12 éves tankötelezettséget is, bár legfeljebb 4 osztályos elemi iskolák felállítására került sor. A tankötelezettség végrehajtása terén azonban jelentősebb előrehaladás következett be. Jónéhány 1848-ban iskolával nem rendelkező községben nyitottak új iskolát is. A tankötelezettség szigorúbb betartását, az erre irányuló törekvést jelzik a kor egyházi összeírásai is, ahol pontosan jegyzik a tanköteles korú népességet. 17 Az 1860-as évek elején a megye elemi iskoláinak száma már 248, a tanítóké, pedig 263 volt (a muraközi iskolák nélkül, Muraköz ugyanis 1849-től 1867-ig Horvátországhoz tartozott, egyházilag ezután is). 18 Nagykanizsán 1863 64-ben 4 osztályú fiú és 3 osztályú leány. Kiskanizsán pedig 2 osztályú fiú és 1 osztályú leányiskola működött. 19 Zalaegerszegen 1861, 62-ben 3 osztá13 U. o. 25. 1. 13 Barbarits: 62. 1, Kalcsok Leo: A nagykanizsai piarista gimnázium története. A gimnázium 1835—36. évi Értesítőjében. 14 U. o. 274. 1. 15 Kiss Áron: 63. 1. x l ENE. II. köt. 292. 1. 17 Vö. : Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Weszprimiensis. Ad Annum Domini 1855. Pestini 1855. 18 A számítás alapja: — Dr. Barsi József: Elemi tanügy a veszprémi k. egyházmegye területén 1864/65ben. Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények. II. k. Pest, 1866. (A továbbiakban: Elemi tanügy 1864/65.) — Barsi József: Elemi tanügy a szombathelyi r.kat. egyházmegye területén 1861/62-ben. Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények. 1866. (A továbbiakban: Elemi tanügy 1861/62.) 19 Elemi tanügy 1864/65. 59. 1.
