Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Az alsófokú oktatás, népoktatás kezdetét illetően a vélemények, az e témával foglalkozó neveléstörténeti tanulmányok alapján meglehetősen eltérőek. Békefi Rémig szerint a népoktatás kezdetét tulajdonképpen a plébániai iskolák meglététől kell számítanunk.

1 Hasonlóan foglalt állást az 1912—15-ben kiadott népoktatási enciklopédiában KŐrösi Henrik és Szabó László is.

2 Fináczy Ernő szerint a 14—15. századi falusi plébániai székhelyeken (a mater-ben) már országszerte volt iskola.

:i Más szerzők — Kiss Áron — a reformációtól számítják a népiskolák létrejöttét, többen pedig az 1777-ben megjelent I. Ratio Educationistól:'

1 A felszabadulás utáni szakirodalomban a népoktatás kezdetét általában a polgári átalakulás kezdeti időszakára, vagy ez utánra teszik.

5 A problémával legújabban, sok apró részletre kiterjedően Mészáros István foglalkozott a Népoktatásunk 1553—2777 között című tanulmányában.

6 Ebben egy sor tényre támaszkodva megállapítja, hogy népoktatásról attól fogva beszélhetünk, amikor az iskolarendszerű oktatásban „ . . . a társadalom alsóbb rétegeibe tartozó gyermekek és ifjak — különféle okok alapján létrejött, egyre gyarapodó létszámú — csoportjai is részt vettek. . . ."

7 Hivatkozik arra. hogy a 16. század közepétől lényegében már az uralkodó oszálynak is érdekében állt az iskoláztatás kiterjesztése, ha ennek általánossá tételét még nem is szorgalmazta. Érdekében állt egyrészt a társadalmi rend zavartalansága, a termelést végzők befolyásolása miatt, másrészt létre kellett hoznia bizonyos közvetítő réteget, hogy az uralkodó eszmét az alsóbb szintek felé közvetítse, elősegítse a gyermekeket a társadalomba való zavartalan beilleszkedésre, harmadrészt az alapvető ismeretek elsajátítása révén a termelőmunka hatékonyabbá tétele is.

8 Népoktatásról a szó valódi értelmében, a legszélesebb rétegekre kiterjedően, csak a kapitalista termelési mód termékeként beszélhetünk. Hazai viszonyaink között ilyen értelemben 1868-tól, a népoktatási törvény bevezetésétől. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy az 1868-as XXXVIII. tc. a népoktatási tanintézetek közé sorolta az elemi népiskolákat, a felső nép- és polgári iskolákat, 1 Békefi Rémig: A népoktatás története Magyarországon, 1540-ig. Budapest, 1906. 2 ENE. 3 Fináczy Ernő: A középkori nevelés története. Budapest, 1914. 220. 1. 4 Kiss Áron. 3 Ravasz—Felkai—Bellér—Simon. ö Népoktatásunk 1553—1777. 7

U. o. 13. 1. 8

U. o. 15. 1.