Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ

4. Népoktatás a 19. század első felében A század első évtizedeiben végzett vízitációk és a megyei vizsgálatok jegyzőkönyvei szerint a megye népoktatásügye csak nagyon lassan fejlődött. 1821-ben a veszpi-émi egyházmegye vizitációi arról panaszkodtak, hogy a földesurak inkább tíz istállót építettek, mint egy iskolát, amiért az iskolák a kecskeólakhoz hasonlók.

1 ,,. . .Sok földes uraink nagyobb gondot fordítanak lovaik, marháik nemesítésére, mint jobbágyaik nevelésére. . . .Sok földes uraink mindent elkövetnek, hogy a kortsmák. . . a legjobb módban legyenek, azokban semmi fogyatkozás ne légyen: de, hogy az oskola jó túbon álljon, hogy a jobbágyok sorsa könny ebbíttessék, hogy a falusi tanítóknak több fizetésök legyen. . . arról nem is akarnak gondoskodni. . ." — írta a Tudományos Gyűjteményben Horváth István csehi református pap.

2 A Visitatio Canonica-k szerint ekkor az anyaegyházakban (mater) már mindenütt volt iskola. A filiákban azonban alig-alig több, mint korábban.

3 Jól példázza ezt többek között a tótszentmártoní körzet. 1830-ban a szombathelyi püspöki vizita szerint csak a materban — Tótszentmártonban — volt iskola, a hozzátartozó filiák — Petrivente, Pusztára seu Sömjénfölde, Molnári, Tótszerdahely — közül egyben sem, pedig Tótszerdahely — lakossága ekkor már 830, Szentmártoné pedig csak 514 fő volt.'

1 Pusztamagyaród esetében sem jobb a helyzet 1830-ban, mint az előző egyházlátogatáskor, itt sincs egyetlen filiában se iskola (P. Ederics, P. Szt. László, Szent LiszlŐ).

5 Alig javult a helyzet Páka környékén. Itt 1777-ben Mialko József pákai mester 17 filiát is szolgált. Lispe, Erdőhát, Kányavár, Lasztonya, Pördefölde, Csömödér, Sz. Adorján, Gutorfölde, Náprádfa, Dömefölde, Ortaháza, Hernyék, Kissziget, Zebecke, Szt. Péterfölde, Marócz, Csertalakos), 1840-ben ezek közül még csak Gutorföldén és Náprádfán volt iskola.

6 Jelentősebb iskolagyarapodás a Kanizsa-körüli filiákban volt. Itt iskola létesült Garaboncon, Csapiban, Németszentmiklóson, Kacorlakon, Újudvaron, Zalaxljlakon, Sormáson? Az épületek állaga most sem jobb, mint a 18. század hetven—nyolcvanas éveiben. A veszprémi egyházmegyéhez tartozó zalai iskolák közül mintegy 30 épült fából, szalma tetővel. (Somogyban 30, Veszprémben 10.) Dicséretes épületként csak a keszthelyit említik.

8 Csapi filiális iskolája . . . roskadozik, sötét és kicsiny", a garabonci düledezik.

9 A Páka-környéki három iskola közül is csak a pákai felel meg a követelményeknek, „. . .Tágas és minden szükségessel ellátva. ..", a gutorföldi és a náprádfai már korántsem, hiszen Gutorföldén 1 Hermann Egyed: 400. 1. 2 Horváth István: Az oskolai nevelés némelly hibáiról. Tudományos Gyűjtemény. 1835. 12. köt. 75. 1. 3 Hermann Egyed: 400—401. 1. 4 SZPL. Canonica Visitatio. Bőle. Letenyei ker. V. f. 1830. Tóth Szent Márton. 5 U. o. Novai ker. VII. f. Puszta Magyarad. 6 ZmL. Közgyűlési iratok 1837. 164. sz. 7 VPL. Conscr. Prov. Par. F. X. 1848. a felsorolt községek. SZPL. Canonica Visitatio. Bőle. 1830. Letenyei ker. IV. f. Sormás. 8 Hermann Egyed: 402. 1. 9 VPL. Conscr. Prov. Par. F. X. 1848. Csapi, Üjlak Garaboncz.