Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ
Helyzetükre jellemző volt a nagyfokú kiszolgáltatottság, sőt nem egy esetben a megaláztatás is. Jól példázza ezt a homokkomáromi tanító esete. 1785. őszén, az őszi iskolai szünet idején a kanizsai alesperes és páter Strotzinger (a homokkomáromi ferences rendház és plébánia adminisztrátora) írásbeli megkereséssel fordult Hertelendy Mihály kanizsai uradalmi fiskálishoz, hogy helyszíni vizsgálat után hozzon döntést a homokkomáromi tanító, Holtzloppl József panaszában. (A tanítót ugyanis a község birtokosa, a Batthyány uradalom alkalmazta.) A fiskális ki is ment a helyszínre. Kihallgatta minkét fél tanúit és úgy döntött, hogy a tanító panasza alaptalan. A páter ezután követelte a tanító azonnali elbocsátását. Az érdekes az egészben az, hogy a tanító felesége elismerte viszonyát a páterrel, amiért a fiskális paráznaság miatt vesszőzésre ítélte. Az ügy vége az lett, hogy a tanító töredelmesen bocsánatot kérta pátertől, a felesége és a páter közötti viszony miatt beadott panaszát visszavonta és kérte az uradalmat, hogy tanítói állásában hagyja meg. 72 72 OL. Btth. es. lt. P. 1322. Körmendi közp. ir. R. sz. 170. No. 85. Fol. 11—12, 1788,