Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

VIII. TANÍTÓKÉPZÉS és TOVÁBBKÉPZÉS

A Zalai Tanközlöny 1872. végén, kétévi működés után szűnt meg. A megszűnés okai között első helyen a főszerkesztő, Bója Gergely eltávozása említhető, másodsorban a tanítótestületi folytonos szervezeti változások és természetesen az anyagiak hiánya is. Ujabb tanügyi szaklap csak 1880. augusztus 1-én jelent meg ismét Nagykanizsán, a Bátorfi Lajos által szerkesztett és kiadott Zalai Tanügy. Szerkesztési elveiben és kivitelében is hasonló volt a Zalai Tanközlönyhöz. A tanítói érdekeket rendkívül harcosan képviselte és jól tájékoztatott a tanügyi irodalomról, rendszeresen ismertette az újonnan megjelent országos és megyei pedagógiai kiadványokat. 1887-ben nyílt levéllel fordult Udvardy Ignáchoz, a megyei tanítótestület elnökéhez és a tanítók erkölcsi megbecsülése érdekében a következőket javasolta: „1. minden tanítót erkölcsileg függővé kell tenni a tanítóság egyeteme irányában; 2. minden tanítót erkölcsileg függetleníteni az iskolaszékekkel és iskolai hatóságokkal szemben .. ."

7 Állást foglalt és erre szólította fel a megye tanítóit is a megyén kívül történt tanítói érdekeket sértő esetekben is. így például bekapcsolódott a veszprém megyei, p. gyimóti tanító, Zubeck Lénárd védelmére meghirdetett országos mozgalomba is.

8 A maga nemében szinte páratlan kezdeményezés volt a tanítóportré-sorozat 1880-ban, amikor a megye elhunyt tanítóinak emléket állítva, azok jelesebbjeiről közölt értékes tanulmányokat.

9 A lap 1887. végén történt megszűntével a művelődésügy eseményeinek, problémáink ismertetése a megye más sajtóorgánumainak feladata lett. Művelődésügyi szempontból rendkívül jelentős volt a Zalaegerszegen 1882-től megjelent (1919-ig) Zalamegye (Társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap).

10 A lap rendszeresen, teljes terjedelemben közölte a tanfelügyelői jelentéseket, tanítótestületi ülés jegyzőkönyveket, tanítótestületi meghívókat, esetenként nagyobb terjedelmű, a nevelésügy valamely részterületével foglalkozó cikkeket is. Alig volt tanügyi esemény, melyet legalább hírrovatában ne ismertetett volna. Mindezekből nagyon jól nyomon követhető a megye művelődésügyi tevékenysége, a gondok, eredmények és problémák egyaránt. A népoktatás kapcsán szólni kell Borbély György lapjáról, az 1900-tól ugyancsak Zalaegerszegen megjelenő Magyar Paizs-ról is. A Magyar Paizs tulajdonképpen a tanügyi ellenzéket képviselte meglehetősen radikális hangvételű cikkeivel, tudósításaival. Tanügyi kritikáival mozgósítani, aktivizálni akart és felrázni a megye közvéleményét a „ferencjózsefi békéből". Egy-egy ügy kapcsán gyakran szállt vitába a megyei vezetéssel, a tanfelügyelőséggel is. így például 1901-ben a fizetéséért panaszkodó és elzavart teskándi tanító védelmében és a csácsi-utcai (Zalaegerszeg) iskola aládúcolása és életveszélyessége miatt. Érdekes sajtóvita folyt a Magyar Paizs és a Zalavármegyei Hírlap között, mert a Zalavármegyei Hírlap rosszallását fejezte ki a teskándi és csacsi 7 Zalai Tanügy. VIII. évf. 4. sz. 1887. jan 27. 25. 1. 8 Zalai Tanügy VIII. évf. 8. sz. 1887. febr. 24. 59. 1. 9 Zalai Tanügy. I. évf. 4. sz. 1880. szept. 16. 25. 1. 10 Zalamegye. I. évf. 1. sz. 1882. jún. 15. 3. 1.