Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
V. A TANÍTÓK ISKOLÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE
4. Egyéb, tanításon kívüli tevékenység Az 1868. előtti iskolai feljegyzések gyakori tevékenységként említették a jegyzőséget. A népoktatási törvény bevezetését követően, 1870-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elrendelte a tanító-jegyzőknek az egyik hivatalról történő lemondását is. Ez az intézkedés, hasonlóan a kántorsággal kapcsolatban kiadottakhoz, szintén nagy vitát váltott ki országosan és Zalában is. Pro és contra vélemények egyaránt elhangzottak. Legát Gábor pákai plébános a tanfelügyelőséghez küldött memorandumában már 1869-ben azt kérte, hogy a „tanítókat általában" tiltsák el a jegyzőségtől. 1 Ugyanezen évben Kövér János plébános viszont a halápi és a sáskai tanítóknak a jegyzőséget ajánlotta megengedni. 2 Több tanító — Ligó Ferenc szentgróti és a káptalantóti — sanyarú helyzetére hivatkozva kérte a tanfelügyelőtől a jegyzőség megtartásának engedélyezését. Ugyanekkor Kiss Ignác csicsói és Török József rédicsi tanítók a jegyzőségről való lemondásról adtak be nyilatkozatot. 3 E vita tükröződött a megyei iskolatanács állásfoglalásában is. A jegyzőséget továbbra is ellátó tanítók száma rohamosan csökkent, a későbbi években már csak nagyritkán találkozunk a jegyzőséget átmenetileg vállaló tanítóval. Egy sajátos és nagyon érdekes terület az iskolán kívüli tevékenységben az önkéntes tűzoltómozgalom. Magyarországon az 1880-as évek elején egymás után alakultak a tűzoltótestületek és szinte mindenütt a tanítók, tanárok aktív közreműködésével. Ennek ellenére a tanítóság vegyes érzelmekkel fogadta ez újabb társadalmi megbízatást, hiszen addig is volt épp elég. Zalában Keszthelyen vonakodtak a tanítók a tűzoltómozgalomban való aktív részvételtől. Az ügyben egyébként a több helyről beérkezett jelzések alapján kénytelen volt a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet, helyesebben állásfoglalást kiadni. A 38.378/1882. sz. miniszteri rendelet „...nemcsak megengedhetőnek, de kívánatosnak is . . ." tartotta a népiskolai tanítók és középiskolai tanárok részvételét a tűzoltóegyletekben/' 1875-ben Weisz Bernát Ferenc királyi tanácsos, a főváros 1875. április 7-én tartott közgyűlésén indítványt terjesztett elő az iskolai takarékpénztárak létesítésére. 5 A mozgalom gyorsan terjedt. 1880-ban már 227 tanító 7300 gyermek részvételével 54 000 forint betétet őrző iskolai takarékpénztárat szervezett. 6 Zala megyében ekkor 7 tanító — Fried Ignác és Bíró József Keszthely, Udvardy Vince,Réffi Laura, Udvardy Ignác Zalaegerszeg, Rosenblüh Lajos Nagykanizsa, Tóth Lajos Mihály fa — kapott kiemelt jutalmat a minisztériumtól az iskolai takarékpénztár szervezéséért. 7 1883-ban tanítótestületi szinten is foglalkoztak az iskolai takarékpénztárak szervezésével. A Zalaegerszegi Tanítói Járáskör Alsóbagodon tartott köz1 ZmL. Tanfelügyelőségi iratok. Nagyiktató. 1869. 2 Uo. ;i Uo. 1870. ''Zalamegye. II. évf. 10. sz. 1883. márc. 11. 1—2. 1. 5 ENE. II. köt. 56. 1. (i Zalai Tanügy. I. évf. 6. sz. 1880. okt. 16. 47. 1. 7 Uo. 48. 1.
