Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

V. A TANÍTÓK ISKOLÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE

„, . . az idősebbeket is szabad óráiban az írás és olvasás gyakorlására . . ." buzdította, az olvasástanítást egybekötötte a könyvtárhasználattal.

25 A századforduló után vetődik fel ismét országosan is a felnőttoktatás megszervezése. 1903-ban Ráckanizsán (Muraköz) Faludi Géza és Tihanyi Lajos heti 3 estén, este 6-tól fél 9-ig tanított 80—90 felnőttet.

26 1910-ben a Zalavármegyei Közművelődési Egyesület támogatásával 14 községben szerveztek analfabéta tanfolyamokat, záróvizsga azonban csak 8 községben volt. (Zalaegerszeg, Keszthely, Pacsa, Borsfa, Egeraracsa, Eszteregnye, Rigyác, Zalakoppány).

27 Az analfabéta tanfolyamok nagyobb arányú szervezését indokolta volna az is, hogy 1909/lO-ben a megye 6 éven felüli lakosságának 65.7 százaléka nem tudott sem trni, sem olvasni.

28 Erre azonban nem került sor. Eredményes kísérlet történt viszont Zalaegerszegen 1909-ben egy sajátos felnőttoktatási forma, a Munkásgimnázium megvalósítására. Ezt azonban jobbára a zalaegerszegi gimnázium tanárai szervezték, nem középfokú oktatási formaként, hanem inkább a népiskolai ismeretek haladóbb fokon történő újratanulásáért, kiegészítve bizonyos praktikus ismeretekkel (könyvelés, egészségtan, ügyiratok szerkesztése). Az elemi iskolai tanítók közül egyedül Szalay Sándor tanított itt, Magyarország földrajzát és a hazai történelmet.

29 A világháború közbejöttével a biztató kezdeményezések megszűntek. 25 Zalai Tanügy. I. évf. 7. sz. 1880. nov. 1. 53. 1. Magyar Paizs. IV. évf. 5. sz. 1903. jan. 29. 4. 1. 27 Magyar Paizs. XI. évf. 19. sz. 1910. máj. 19. 3. 1. 28 Imre Sándor: Nemzetnevelés. Bp. 1912. 115. 1. 29 Magyar Paizs. XI. évf. 18. sz. 1910. máj. 12. 2. 1.