Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

IV. ELEMI NÉPOKTATÁS

tésemeléssel kapcsolatos, a megye alispánjához küldött átiratát is tárgyalták. Ezen az ülésen egyébként elhatározták a 300 forintnál kisebb fizetések azonnali kiegészítését, felemelését 300 forintra.

11 Az 1885-ös év folyamán ugyancsak a közigazgatási bizottság foglalkozott Németh Mihály gutorföldi, Boda Gyula zalalövői, Kiss Ignác pölöskefői, Killbinger Sándor pötrétei, Pozsogár Lajos bánokszentgyörgyi, Csizmazia József kapolcsi, Mattos Jeromos csapi, Vass Gáspár bajcsai, Lukács József szilvágyi, Maiissza Ignác gumilicai, a kisradai, merenyei, a botfai, pusztaszentlászlói, alsónemesapáti, az alsó- és felsőpáhoki tanítók illetménypanaszaival, valamint a muraközi állami iskolák tanítóinak fizetés ja vitás ügyében a tanfelügyelőhöz küldött kérelmének elbírálásával.

12 A szeptemberi ülésen „. .. Kaczun Ignác muraszerdahelyi, Petőfy István hetési és Horváth József bucsutai tanítók hátralékos fizetésük tárgyában folyamodván a közigazgatási bizottsághoz, az illető járási főszolgabírák felhívattak, hogy a községi elöljárósággal és a tanítóval együtt a hátralékos fizetést megállapítván, azt a községeken hajtsák be, s eljárásuk eredményéről tegyenek jelentést ..." — határozta a bizottság.

13 Aktivizálódtak a tanítótestületek is. A Zalamegyei Általános Tanítói Testület az 1890. július 15-én tartott sümegi közgyűlésen —, ahol a tanítókon kívül jelen volt Eitner Sándor országgyűlési képviselő, Mild Mihály prépost, Soós Pongrácz járási főszolgabíró. Lakits Vendel, a III. Egyetemes Tanítógyűlés Végrehajtó Bizottságának elnöke és Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő — is egyik fő téma a néptanítók anyagi helyzete volt, A tanítógyűlés a következőkben foglalt állási : — a minimum felemelése 300-ról 600 forintra, — a tanítói illetmények beszedésére kötelezzék az iskolafenntartókat és ne a tanítóknak kelljen azt beszedni, — a törzsfizetés 10 százaléka ötödéves korpótlék címén kerüljön a fizetésbe.

14 A bér a községi és a felekezeti iskolákban most is pénzbeni és természetbeni juttatásokból állt. Minderről jól tájékoztatnak bennünket a korabeli pályázati hirdetések, illetve az egyházmegyei főhatóságokhoz küldött Iskolai Bevallások. A gondok mellett dicséretes kezdeményezés is akadt. Csáktornya mezőváros képviselőtestülete például már az 1872. december 28-i ülésén, Molnár Elek akkori iskolaszéki elnök javaslatára határozatot hozott a tanítók fizetésének ötévenkénti 50 forintos emelésére. így itt a fizetés 1891-ben már a minimumot tekintve is elérte a 600 forintot. Az ötévenkénti emelés mértékét 1891-től 10 százalékban állapították meg.

15 Érdemleges országos intézkedésre csak 1893-ban került sor, amikor is törvény intézkedett „... a községi, valamint a hitfelekezetek által fenntartott ele11 Zalamegye. IV. évf. 3. sz. 1885. jan. 18. 2. 1. 12 Zalamegye. IV. évf. 1885. a Közig. Biz. ülésen elhangzott tanfelügyelői jelentések alapján. 13 Zalamegye. IV. évf. 37. sz. 1885. szept. 13. 2. 1. 14 Zalamegye. IX. évf. 29. sz. 1890. júl. 20. 3. 1. 15 Zalamegye. X. évf. 1. sz. 1891. jan. 4. 2. 1.