Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Vándor László: Szentgrót vára. (Kutatások a zalaszentgróti volt Batthyány-kastély területén
A rajzok alapján a vár a Zala folyó szigetén foglal helyet. Kétemeletes épület egy öregtoronnyal a déli oldalán, kaputoronnyal, amelyhez egy rondella csatlakozik. A kapu a város, tehát délkelet felé néz, és hídon át közelíthető meg. Az egész vár palánkfallal, azok sarkainál ugyancsak palánkbástyákkal van körülvéve. A vártói délre híd köti össze a Zala két. part ját, melyet felvonóhíd biztosít. A vár vízzel körülvettségét igazolja egy 1700-as német nyelvű leírás, amely szerint a vár a Zala közepén áll, és a török időkben erős praesidium volt. 26 A várba egyetlen hídon és egyetlen kapun lehetett bejutni, a források soha egynél több kaput nem említenek. 1644-ben a várbeli egyik tarack a kapuban hever, 1653-ban Farnadi Benedek és felesége a vár kapujában fegyveresen hatalmaskodnak, 1655-ben egy káptalani hiteles ember érkezett Szentgrótra, és a hídon a kapuhoz menvén a várba való bebocsátását kérte. 27 Hogy a vár valóban kétemeletes volt, azt a következőkből tudhatjuk: 1654ben a beteg Hagymási István eldagadt lábai miatt a maga tehetségével még csak az garádicson sem tud alámenni. 28 Egy 1690. évi összeírás pedig kimondja, hogy Szentgrót „castellum duárum contignationum", tehát kétemeletes. 29 A vár tornyának létét igazolja Csabai György vajdának 1658-ban Batthyány Ádámhoz intézett levele, amelyben panaszkodik, hogy a szentgróti legények nem fogadnak szót neki „mert ha vagi levéllel nagyságod szolgalatjára akarok küldeni közülük valakit, vagi toromban viglázni, mert azt sem tudom, melj órában a török itt terem, megvetik szómat". 30 Sokkal kevesebbet tudunk a vár belső beosztásáról. Annyi biztos, hogy a várban kápolna volt. Ugyanis 1655-ben Hagymási István halálakor a szentgróti várban reggel 6 órakor tartották a gyászmisét, és innen vitték a holttestet a türjei szentegyházba eltemetni. 31 1656. április 3-i keltezéssel ismert egy összeírás, amelyből csak annyit lehet tudni, hogy a várban „inventálásra való egyéb nincs, hanem az ajtók és ablakok mindenütt, az mint az előtt volt, most is megvannak." Aztán felsorol néhány bútort, valamint azt, „hogy az kis kápolnácskának az ajtaja és deszkaépülete megh vagyon". A kápolnának harangja is volt. Ha az inventáriumnak hinni lehet, a vár bútorzata rendkívül szegényes, ugyanis eszerint volt a várban három kis és egy hosszú asztal, két hosszú és három egyenes szék, egy régi bőrös szék és három pohárszék. Ezen inventárium teljességéhez mindenesetre kétség fér, hiszen például a vár hadi felszerelését egyáltalán nem említi. 32 Néhány adatunk van csupán a várbeli építésekről és javításokról. 1657. október 8-án Szecsődi István szentgróti helyettes kapitány Batthyány Ádámnak jelenti, hogy a belső vár kapuja „igen rosul vagion", amiről Szecsődi már 1655! ÇOL. Urbaria et Conscriptions, fasc. 54. nro 26.; Iványi: i. m. 10. 1. !7 Iványi: i. m. 11. 1. 8 Batthyány lt. Hagymási István levele Batthyány I. Ádámhoz 1654. jún. 14. XVI— XVII. századi missilis levelek között; Iványi: i. m. 9. 1. 10 OL. Urbaria et Conscriptiones. fasc. 29. nro 1.; Iványi: i. m. 9. 1. 0 Batthyány lt. Hagymási István levele 1654. jún. 14. és Csabai vajda levele 1658. aug. 1. XVI—XVII. századi missilis levelek között.; Iványi: i. m. 9. 1. 11 Batthyány lt. özv. Hagymási Istvánné temetésre meghívó levele Batthyány I. Ádámhoz, 1655. aug. 22. XVI—XVII. századi missilis levelek között.; Iványi: i. m. 9. 1. 2 Batthyány lt. Acta Antiqua. Almárium III. ladula 7. Szentgrót nro 6.; Iványi: i. m. 9—10. 1. ('[)
