Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Müller Róbert: IX. századi sírok Nagypáliból

farhámot díszítő csüngős veretek eredetileg nem lószerszámdíszek voltak, hanem a megegyező veretek alapján bizonyos, hogy a 3. sír övkészletéhez tartoztak. Az övhöz minden bizonnyal egy nagyszíjvég is tartozott, amely a hasonló övgarnitúrák alapján valószínűleg szórvány szíj végünkkel azonos.

6 Kézenfekvő, hogy a nagyszíj véget is az 1. sírból származtassuk, és így a lovat, ill. a lovakat a 3. sírhoz kapcsoljuk. Tudjuk azonban, hogy a gyermekek által összegyűjtött leletek között további veretek is voltak. A 3. sírban nyugvó férfi, amennyiben övgarnitúrájának részeivel kívánta lovának szerszámait feldíszíteni, feltehetően a kisszíjvéget tette volna a lóra, és magának tartotta volna meg a nagyszíjvéget. Ezért úgy véljük, hogy a szórványként előkerült övrészek: a nagyszíjvég, a kerek lyukvédő, a vas szíjbújtató és az elkallódott veretek egy megbolygatott övhöz tartoztak, amelyek eredetileg a 2. sírban nyugvó halottal együtt kerültek a földbe. Ez viszont azt jelenti, hogy az egyező veretek ellenére sem kell közvetlen kapcsolatba hoznunk az 1. és a 3. sírt. A lovat vagy lovakat a 2. sírral együtt temethették el, méghozzá a két váz közötti kis távolság alapján egy nagy közös sírgödörbe. A ló farhámját tehát a 2. sírban nyugvó halott díszítette fel a neki juttatott övrészekből. Ez a rekonstrukció azonban további két problémát vet fel. Az első: az avar korban az eddigi leletek alapján az öv személyi tulajdonban volt, és rangjelző szereppel bírt. Eddig még nem találtak két, azonos öntőmintában készített övkészletet. Az avar birodalom fennállása idején elképzelhetetlen, hogy egy övgarnitúrán ketten megosztozzanak. Ez a tény önmagában is azt jelenti, hogy ezek a temetkezések IX. századiak, jóval az avar birodalom felbomlása után temették el ezeket a halottakat. Ezt a feltevést igazolja az a tény is, hogy a 3. sír bolygatatlanul feltárt, hiányosan a sírba tett övén két különböző övkészlet veretei találhatók. Az ovális és a címerpajzs alakú csüngős veretek jól ismert díszei a késő avar kori öveknek, de eddig még egyetlen övön sem kerültek együtt elő. A másik: a bolygatott földben talált, de bizonyosan a 2. sírhoz tartozó drótcsüngős karika ellenére ebben a sírban is férfi nyugodhatott. Sőt feltételezhetjük, hogy a gyöngyszem is ehhez a sírhoz tartozott. Már a korai avar temetőkben is állandó tartozéka a rangosabb férfiviseletnek a fülbevaló és egykét gyöngyszem.

7 Ez a szokás a késő avar korban is megtalálható. Az Andocs Temető utcai későavar temetőben 10 férfisírban volt fülbevaló, és 6 férfisírból került elő gyöngy. A fülbevalók főleg egyesével fordultak elő, általában fegyveres, veretes övvel ellátott sírokban.* A basaharci temető 25. sírjában — a G Példaként csak az egészen késői krungl-i sírt (Fischbach О. 1894. 359—360.) és a halimbai temető 237. sírját említjük (Török Gy. 1969. 86. és 6. kép), amelyekben a 3. sír kettős vereteihez, kisszíjvégéhez, lyukvédőihez és propellerveretéhez hasonló övdíszek nagyszíjvégünk párhuzamával együtt kerültek elő. 'Részletesen tárgyalja a kérdést Kovrig I. 1957. 122—123. A férfisírokban előkerülő gyöngyökről a következőket írja: „Mivel általában csak 1—2 szem gyöngyről van szó, nem gondolhatunk arra, hogy a kora avar korban az ingek nyakát gyönggyel szokás kivarrni, mint ahogy erre a honfoglaló magyarság emlékében példa akad, hanem az 1—2 szem gyöngynek talán gomb szerepe lehetett, de az is feltehető, hogy apotropaikus jelentőségük volt, amely esetben a gyöngyök színének is lehetett értelme." 8 Garam É. 1972. 175.