Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Körmendi Lajos—Lendvay Béla—Tihanyi László: A vonóenergia felhasználás változása Zala megye mezőgazdaságában

zetbe tartozó gazdák társulást alakítottak. Az ilyenfajta társuláson belül lehetővé vált, hogy az ipari növényekre együttesen kössenek szerződést, ezáltal nagyüzemi felárat és ingyenes védekezést vehessenek igénybe. c) A legfejlettebb egyszerű szövetkezeti forma volt a bejegyzett alapszabállyal és működési engedéllyel rendelkező géphasználati társulás, amely a fenti előnyökön kívül termelési és pénzügyi terv készítése esetén hosszú- és rövidlejáratú hitelre is igényt tarthatott. 1958-ban ilyen géphasználati társulás 16 működött a megyébenA földművesszövetkezetek 1957 évtől kezdve az egyéb szerződéskötések (termelési) mellett szervezték a gépi munkák végzését is a dolgozó parasztság körében. Az akkor még egyénileg gazdálkodó parasztok részéről egyes községekban nagy az igény, míg más községben alig igényelték a gépállomás gépeit. Ezekről a jelenségekről a Zalai Hírlap így számolt be: „A fürjei földművesszövetkezet szerződéses gépi munka tervét eddig 300 százalékra teljesítette. Szántási tervük 1280 hold volt, ezzel szemben a mai napig 2119 holdat szántottak. A talaj munkálatokon kívül szállításokra is szerződtek a falubeli gazdákkal. Elsősorban trágyát hordanak a földekre."

6 „Szentliszlón a földművesszövetkezet nyáron kétszáz nh.-ra tervezett szerződést kötni az egyéni gazdákkal. Hogy ezt a tervüket még 25%-ra sem' teljesítették, annak tudható be, hogy a parasztság körében nem végeztek megfelelő, felvilágosító, agitációs munkát."

7 Tehát egyes községekben még 1958-ban is agitálni kellett a gépállomás gépeinek használata érdekében. A gépállomások tevékenysége, munkája már létrejöttük első napjától kezdve, közvetlenül vagy közvetve, a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását szolgálta. Bebizonyosodott a gépi technika előnye, a gépállomások gépei a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztságot már az első időszakban mentesítették a nehéz fizikai munka alól. Különösen érezte ezt a parasztság akkor, amikor a kézi aratást és a kézi fűkaszálást felváltotta a gépi betakarítás. Az állam kedvezményekkel is segítette a gépi munka kiterjesztését. A kedvezmények mértékéről a 3004-es kormányhatározat rendelkezett. A termelőszövetkezetek a gépállomások által végzett gépi munkák után abban az esetben, ha egy kat. hold szántóra 3 normálhold gépi munka teljesítést elértek, akkor 50 százalékos díjkedvezményben részesültek. Az 1958-ban működő tsz-ek 95 százalékában a gépállomások elvégezték a 3 nh-nyi gépi munkát. Megyei szinten 1 kh szántóra 3,56 nh. gépállomási gépi munka jutott. Ebben az évben 1 millió 800 ezer forint gépi munka díjkedvezményben részesültek a megye termelőszövetkezetei. '"'Zalai Hírlap, 1958. szeptember 16. 7

Uo. 1958. szeptember 19.