Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Körmendi Lajos—Lendvay Béla—Tihanyi László: A vonóenergia felhasználás változása Zala megye mezőgazdaságában

- Ä siralmas vonóerő helyzet világosan tárja elénk, hogy Zala megyében a földművelés és állattenyésztés nehéz munkájában a puszta emberi erőnek volt a legnagyobb szerepe a felszabadulás évében. Ekkor lett ismertté Zalában az egyes tehén járom, amit néha úgy is használtak, hogy ló mellé fogták be a szarvasmarhát. Azt, hogy 1945 tavaszán milyen nehéz körülmények között indulhatott meg a mezőgazdasági termelés, pontosan felmérni nem lehet, mint ahogy a földreform hatása is elsősorban csak kedvező tendenciájában mérhető a felszabadulást követő első években. Feltétlenül a földreformnak volt azonban köszönhető, hogy a magyar mezőgazdaság a példa nélküli háborús veszteségek ellenére rövid néhány esztendő alatt, a mezőgazdaság egészében csaknem elérte a háború előtti évtized termelésének szintjét. Ennek egyik oka elsősorban a reformnak az a vonása, hogy az egyes gazdaság-nagyság csoportokon belül nagyobb arányban emelte a gazdaságok területét, mint a gazdaságok számát. Emelte a paraszti gazdaságok átlagos nagyságát és ezzel egy-egy nagyságcsoporton belül általában megjavította a gazdálkodás feltételeit a paraszti kisüzemek számára. Különösen áll ez éppen az 1—5 holdas gazdaság-nagyság csoportraíí. A gépállomások fejlődése és tevékenysége) (1949—1967) Az Állami Mezőgazdasági Gépüzemek (ÁMG) gépállomásainak létrehozása 1948-ban kezdődött Magyarországon, egyrészt azzal a céllal, hogy a termelőszövetkezetek és emellett az egyénileg dolgozó parasztok részére gépi munkákat végezzenek, másrészt politikai és szaktanácsadással támogassák a tsz-ek, a mezőgazdaság fejlesztését, kifogástalan munkával bizonyítsák a nagyüzem és a gépesítés fölényét. Szervezetükre az volt jellemző, hogy az állandó brigádszervezettel működő gépállomásokat az igazgató egyszemélyi felelősséggel irányította. Munkájában a főmezőgazdász, a főmérnök és a főkönyvelő segítette. A gépállomások szervezését, működését elősegítette az a tény, hogy a Szovjetunióban már 1927 óta működtek gépállomások és azok több mint 20 éves tapasztalatait lehetett felhasználni a gépállomási hálózat magyarországi kiépítésénél, majd a működésnél. A párt 1948-ban adta ki a jelszót a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Zalában az 1978. évi megyehatárt figyelembe véve három tsz kezdte meg működését 1948-ban, majd 1949-ben a szövetkezeti mozgalom jó irányban haladt előre, és az év végére már 49 mgtsz közel 7000 hektáron gazdálkodott. Országosan ekkor 1367 volt a tsz-ek száma. Az állam igyekezett megteremteni az új szövetkezeti gazdaságok technikai bázisát, elsősorban a gépállomások szervezésével. Ennek megfelelően az ország gépállomásai a következő számú traktorral rendelkeztek.