Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Lötz Gyula: A Kis-Balaton múltja és jövője
Krieger térképétől lényegesen eltér az Г. katonai felmérés („Josephinische Aufnahme") 1783-ban készült felvételi lapjainak (Colonne VI, Sectiones 21 et 22) Kis-Balaton ábrázolása. Ez Hídvég és Fenékpuszta között összefüggő, szabad vízfelületet tüntet fel „Balaton oder Platten-See" felirattal, melynek csak közepén (a Diás-szigetek környékén) van egy kb. 700x500 m kiterjedésű, ovális, növényzettel borított folt, közepén szabad vízzel. A térképhez tartozó országleírás Hídvégre vonatkozó részének 3. pontja a következőket tartalmazza: „Hier flüßet die Szála in Platten See, selbe ist sumpfigt und morastig, die . .." (Itt folyik a Zala a Balatonba, mely posványos és mocsaras •..) A leírás további része — 2 sor — sajnos elmosódott, olvashatatlan. Bár az I. katonai felmérés országleírásának fennmaradt része — úgy tűnhet — nem közöl mást, mint amit már Bél Mátyás is elmondott, a térkép —, melynek méretaránya 1:28 800, tehát a Krieger-térképénél nagyobb —, mégis jelentős változást mutat az 1766-os állapothoz képest: a nádasok jóformán teljesen eltűntek, a mai Kis-Balaton szabad vízfelülete jócskán megnőtt. Ezt a változást a Balaton vízszintjének megemelkedése okozta, mely már 1783 előtt elérte a 109 m A. f. körüli szintet. 19 Természetes tehát, hogy a mai Kis-Balaton szabad vízfelületét a felmérő tiszt —, akinek egyébként a földrajzi neveket a helyi lakosok kikérdezése útján kellett megállapítania —, éppúgy, mint a környék lakosai, a Balaton szerves részének, öblének tekintette. Lényegében ugyanezt az állapotot ábrázolja Zala megyének az a rézmetszetű térképe, melyet 1789-ben „L. S. v. E" (Eőry?) Festetich György grófnak, mint a Grewen-huszárok alezredesének ajánlott. A térkép egy kissé sérült példánya az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár rendezetlen térképanyagában található. Színes, a rézmetszetnél nagyobb méretarányú, rongált állapotú kézirata valószínűleg a Helikon-könyvtárban lappang. (A kézirat Keszthely környékét és a Kis-Balaton térségét ábrázoló színes fotókópiája birtokomban van, a fénykép készítésének körülményeit azonban nem sikerült felderítenem.) E térképen a mai Kis-Balaton Hídvég és Fenék között szintén szabad vízfelület, valamivel több nádassal, mint az I. katonai felvétel lapjain. A csatlakozó mocsaras terület É felé messze felnyúlik a hévízi völgybe, sőt a hévízi tavat is körülveszi. A „Kis-Balaton 1 ' és „Nagy-Balaton" elnevezések első ízben a zalaegerszegi levéltár T 33 jelű kéziratos térképén tűnnek fel. A 120x92 cm méretű, igen szép rajzú, vászonra húzott, de erősen rongált, 1:7200 méretarányú térképet 1805-ben Bader József geometra készítette. Címe: „Salavár és Bárándy (sic!) Pusztának Geometrica le Rajzolása ..." A térkép a zalavári apátság birtokában levő hasznosítható földterületeket ábrázolja, a mai Kis-Balaton hasznavehetetlen területe csak a lap szélein jelenik meg. A térkép méretaránya ismét lehetővé teszi, hogy az 1805-ben vízzel borított terület határvonalát megbízhatóan felszerkesszük a mai 1:10 000 méretarányú topográfiai térképre. Ezt elvégezve, megállapítható, hogy 1805-ben a Balaton vízszintje 107 m A.f. körüli, tehát az I. katonai felvételkori (1783-as) vízszintnél kereken 2 m-rel alacsonyabb. Ez a vízszintváltozás minden bizonnyal egy szárazabb időjárási periódus következménye volt, hiszen a Sió szabályozása előtt —, amint korábban 19 Lois Gy. 1974. p. 272. 166
