Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Lötz Gyula: A Kis-Balaton múltja és jövője
Ugyanezt láthatjuk a zalaegerszegi levéltár T 32 jelzetű kéziratos térképéről, melyet Borsffay László „causarum advocatus" 1761. március 8-án és a következő napokon a zalavári apátság részére készített. Ezt a térképet tudomásom szerint — ha a Bendefy László művében 2 közölt kisméretű fényképet nem tekintjük — még nem publikálták és nem is írták le. A viszonylag jó állapotban levő, 116x66 cm méretű, vászonra húzott, színezett térkép a Balatonhídvég és Lebuj-puszta (ma Zalavár K-i része) közti területet ábrázolja, s tartalmából következően valószínűleg egy, az apátság és Balatonhídvég közötti határvitával kapcsolatban készült. Méretaránya — a térképen levő mértékskála alapján — 1:3890 (200 bécsi öl=97,5 mm). Tájolása К—Ny-i. ;i A térkép — összehasonlítva a mai, hasonló méretarányú térképekkel — meglepően pontos. Ábrázolja a Balatonhídvégen ma is álló kápolnát, a balatonhídvégi hidat, (mely akkor mai helyétől mintegy 300 m-re lefelé feküdt, s a hozzá vezető út —, melynek töltése a Zala bal partján még ma is felismerhető — a kápolnát K-ről kerülte meg), Lebuj-pusztát épületeivel, a terület művelési ágait és az akkori határjeleket. Szerepel rajta a Kiskomárom felé vezető ősi hadi út (Via Regia Vulgo Tábor Ut dicta) és a Zala alsó folyása is. A balatonhídvégi híd kifolyási oldalán „Lacus Balaton incipit" (itt kezdődik a Balaton tava) felirat található. Balatonhídvég—Lebuj-puszta vonalától K-re a mélyfekvésű (ma a Kis-Balatonhoz számító) területet „Carectuosum palustre ex Lacu Balaton diffusum" (mocsaras sasos, melyet a Balaton tava öntött el) megjegyzéssel jelöli. E mocsaras terület határvonala— átszerkesztve a mai 1:10 000 méretarányú topográfiai térképre —, igen jól egyezik a domborzat rajzával. A térkép így alkalmas arra, hogy a Balaton 1761. márciusi vízszintjét megállapítsuk: ez 108 m A. f. körüli szinten volt. A térkép — Bél idézett leírásával egyezően — egyértelműen bizonyítja, hogy 1761-ben a „Kis-Balaton" fogalma még ismeretlen volt. A Balaton a köztudat szerint —, amint a helységnév is utal rá —, Balatonhídvégnél kezdődött. Meg kell még jegyeznem, hogy Bendefy a térképet minden bizonnyal csak kisméretű fotókópiáról ismerte. Így történhetett, hogy idézett művében'' a térképet Fenékpuszta környékével hozza kapcsolatba, a szerző nevét hibás olvasásban („Borssay") adja meg, és nem használja fel a Balaton akkori vízszintjének megállapítására alkalmas értékes adatokat sem. Említést tesz e térképről Sági Károlyt is. Ö helyesen írja le az ábrázolt területet, a Balaton vízszintjével kapcsolatban azonban —, amint egy korábbi tanulmányomban 0 kimutattam —, helytelen következtetésre jut. -Bendefy L,—V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969. 1170 ábra. 2 A térkép érdekessége, hogy a feltüntetett szélrózsa É-i iránya mintegy 15—20 fokkal tér el Ny-ra a földrajzi É-i iránytól. Ebből arra következtethetünk, hogy Borsffay a felvételt iránytűvel és mérőlánccal végezte, mert a tájolás az akkori mágneses É-i iránynak felel meg. 4 Bendefy L.—V. Nagy I. 1969. p. 143. 5 Sági K.: A Balaton vízállástendenciái a történeti és kartográfiai adatok tükrében. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. 7. Veszprém 1968. pp. 441—464. 6 Lötz Gy.: A Zala első rendezési terveinek mérési adatai a Balaton 1840 előtti vízszintjeire. Földrajzi Értesítő. 23. Budapest, 1974. pp. 263—274.
