Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Benczéné Nagy Eszter: Ebert Antal hagyatékának árverezése

ment gyorsan, mert 1804-ben a pápai magistratus a zalaegerszegi városi elöl­járósághoz fordult, hogy a Pápán mesterséget tanuló két fiúnak az örökségük­ből küldjenek át pénzt, mert igen nyomorúságosan tengetik életüket. Életének utolsó évében (vagy éveiben) betegeskedett Ebért Antal, erre utal az iratokban az a bejegyzés, hogy Adorján László patikus úrnak 13 forintot fizettek a gyógyszerekért. A gyógyszertár 1803-ban az ún. Kvártélyházban volt, való­színűleg ott, ahol ma a menetjegyiroda található/' Az első feljegyzést róla a zalaegerszegi kovács, nyerges, bognár céh töre­dékes irataiban 5 1789-ben találhatjuk meg. amely arról szól, hogy inasát fel­szabadította. Ezek után 1791-ben, 1792-ben, 1793-ban fordult elő a neve.' 1 1793-ban szabadította fel Varga János nevű inasát, és még ugyanezen évben szegődtette Gáspár Jenkó nevű inasát. Neve szinte minden évben megtalál­ható az iratokban egészen haláláig. A zalaegerszegi meglevő rovatos adóösszeírásokban 7 egészen haláláig sze­repelt. Összeírták 1796, 1797, 1798, 1800, 1801, 1802-ben. minden esetben házas zsellérként. 1796-ban három szolgálója volt, a többi években mindig kettő. Egyedül 1796-ban írtak össze nála fejőstehenet, a többi években minden eset­ben csak egy sertést. Szántóföldje egy hold másodosztályú volt. szőlője pedig a Janka hegyen 10 kapás. A szőlőben volt pincéje is, amely a szőlővel együtt 355 forintért kelt el. Eladásra fél hold szántója került 13 forintért. Városi házát mindig harmadosztályúnak minősítették, s mint iparost is mindig har­madik osztályba sorolták; hat és három forint között fizetett adót. 8 Hagyatéki leltára igen részletes, a licitálandó javakat abban a sorrendben írja le, ahogyan azok a különböző helységekben elhelyezkedtek, tartalmazza a vásárlók neveit és hogy mennyiért találtak gazdára a különböző javak. Háza a „Kálváriához menő utcában föll szélről Farkas Csizmadia György, ail szél­rül Posu Antal Successorinak Szomszédságokban fekvő Köbül Cserép Sindilyre jo Matériából épített Ház, mely áll elől 2 Szobábul bolthajtásra, hátul 1 Cseléd Szobábul, Konyhábul kéményre, Kamrából, Kováts Mühelybul hasonló ké­ményre mellette Köböl épített istálóbul udvarbul, veteményes Kertek, mely az ablak alatt helyeztetik, bötsültetett. Két ezer forintokra..." A Kálváriához menő utca a mai Kossuth Lajos utca, nevezték még Öreg utcának, Hosszú utcának, Kálváriához kijáró Öreg utcának is. 9 Háza a kor lakásviszonyaihoz képest nagy volt, két szobából, konyhából, kamrából, cseléd­szobából, műhelyből állt, és kőből épített istálló csatlakozott hozzá. Ez utóbbit nem nagyon használhatta, hiszen csak egyszer írtak nála össze tehenet, más * Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711 — 1847. Z. Gy. 1. sz. Zalaegerszeg, 1974. 5 ZmL. Zalaegerszegi kovács, bognár, nyerges céh iratai 1727—1875. IX. 23. 8 Nevét nem mindig egyformán írták, Epert, Eperd, sőt még Ebedli formákban is találkozhattunk vele az összeírásokban és iratokban. 7 ZmL. Rovatos adóösszeírások Zalaegerszeg, 1773—1806. 8 Ebért Antal által fizetett adó: 1796-ban 6 forint 5 3/8 krajcár, 1797-ben 5 forint 38 4/8 krajcár, 1798-ban 5 forint 30 3/8 krajcár, 1800-ban 6 forint 4 8 krajcár, 1801­ben 6 forint 30 3/8 krajcár, 1802-ben 3 forint 59 2/8 krajcár. °Benczéné Nagy Eszter—Fülöp István—Markó Lehel: Zalaegerszeg utcanevei. Zala­egerszegi Füzetek III. Zalaegerszeg, 1977.

Next

/
Thumbnails
Contents