Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
Dobronak és Alsólendva szerepe a lendvavidéki etnikai csoport kialakulásában
9 egész- és 2 egyéb telkes), valamint 19 zsellér, összesen tehát 42 adózó család élt Alsólendván. A két időpont adataiból a lakosság polarizálódása figyelhető meg. A török hódoltság koi'ából érdemi adataink nincsenek, tudjuk viszont, hogy ekkor egyrészt megnövekedett a vár katonai jelentősége, másrészt, hogy itt a török csupán a XVI—XVII század fordulóján pusztított, 158 ezektől eltekintve Alsólendva és környéke viszonylag békés, bár nyilván fokozottan szegényes életet élhetett ekkor. A XVIII. század elejétől bőven vannak adataink Alsólendváról. Részben írott forrásadatok, a gazdasági életről (kisipar, kereskedelem, szőlőművelés), részben pedig idős adatközlőim emlékezet anyaga a századforduló körüli Alsólendva, mint táji központ sokféle jelentőségéről. Utóbbi igazgatási, kulturális, gazdasági és egyházi téren egyaránt kitűnik. Szempontunkból különösen az utóbbi kettő nagyjelentőségű. Alsólendva a hatalmas uradalom birtokigia^gaíási központja volt az Árpádkortól a feudalizmus végéig, illetve az Eszterházy nagybirtok felosztásáig. Felső fokon innét intézték az uradalom sokrétű gazdasági teendőit, igazgatását, a XIV. századi betelepítéseket, a török utáni újjátelepítést, a bíróságok, pl. Hetes területének módosítását, stb. A bírók nyilván gyakran felkeresték elszámolásaikkal az alsólendvai várat, az uradalom itteni tisztviselőit. A feudalizmus után fokozatosan a polgári igazgatás centrumává lesz Alsólendva: járási székhely, így van járásbírósága, telekkönyvi hivatallal, és adóhivatala. Ezekben gyakran megfordultak az ügyes-bajos dolgaikat intéző környékbeli parasztok. Messze vidéknek csak itt van postája, távirdája. Hozzá tartozik Hármasmalom falu is. A múlt század végén Lendva központja városias, és lakossága lényegesen több, mint Dobronaké. 159 Kulturális élete — átmenetileg — a reformáció idején is figyelemre méltó: 1573-ban református könyvnyomda működik itt. A XIX. század végén — elemi iskolákon kívül — van polgári iskolája, valamint tűzoltó- és nőegyesülete is. 100 Ennél sokkal lényegesebb és régibb eredetű Alsólendva gazdasági jelentősége, főként kisipara és kereskedelme. 1389-ben már említenek egy kereskedőt Lendván. Ezután évszázadokon át nincsenek erről adataink. 1770—1847 között általában 2—3 keresekedőt (kalmárt és boltost) írnak össze Alsólendván. A kereskedés részben a városon áthaladó utakhoz kapcsolódó termény (gabona-, állat-, bor-) kereskedés volt, részben pedig ruházati és mezőgazdasági cikkek bolti árusítása. A terménykereskedelem volumene évszázadokon át magas szintű volt, hiszen alapja, az úthálózat nem változott. Főleg a Bécs—Trieszt közötti római út volt e szempontból fontos. A múlt század második felében lényeges és hátrányos változás következett be Alsólendva kereskedelmi életében azzal, hogy a vasút — az újkori kereskedelem fő ütőere — jóidéig elkerülte a várost. 161 158 Szántó 1883, 154. 159 Alsólendva : 2006 lakos és 309 ház; Dobronak: 1351 lakos és 235 ház. — Záborszky 1897. 43, 56. m Szántó 1883, 152 k. m Szántó 1883, 152. megállapítja, hogy Alsólendva újabban a hanyatló városok közé tartozik, mivel a vasútvonal elkerüli, így terményeit (borát) nem tudja értékesíteni és ipara is pang.
