Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)

Dobronak és Alsólendva szerepe a lendvavidéki etnikai csoport kialakulásában

korábban egy etnikailag sajátos kisebb rész, pl. Hetes (és egy jellegtelen, „átvevő" másik rész.) Hetes csupán tájnév, az egykori bíróságok egyike, nem pedig egy, valamely oknál fogva a környezeténél eleve sajátosabb etnikai csoport. Annál több jele van annak, hogy a zárt földrajzi egység népi kultúrája, a már tárgyalt emberi-népi adottságok és egyéb táji hatóerők folytán lényegében egységesen alakult. Ebben az egységes alakulásmenetben lényeges szerepe van a táj két nagyobb településének, egykori mezővárosának, Dobronaknak, főként pedig Alsólendvának. Dobronak és Alsólendva szerepe a lendvavidéki etnikai csoport kialakulásában Dobronak (a későbbi Lendvavásárhely) sajátos kapcsolatban állott Hetessel. Társadalmi, nemzetiségi és vallási tekintetben adottságai magyar környezetevei lényegében azonosak, eltérést csupán a település földrajzi helyzetében, fejlettségében, és ennek megfelelően funkciójában találunk. Későn, 1324-ben említik először.

1/1,1 Érdemi adataink a század végétől vannak. Ettől kezdve a feudalizmus végéig oppidum, mezőváros, ami jelzi, hogy a környező falvaknál nagyobb, jelentősebb település. 1389-ben földesurai, a Bánffyak megosztoztak a fele településen. Itt 42 telket (ebből 40 féltelket) találtak, tehát ekkor, de később, pl. 1524-ben is lényegesen nagyobb volt Alsólendvánál, ahol csak 29 jobbágytelek (ebből 23 egész) volt 1389-ben. Ugyanekkor Dobronakon csak 3, a kisebb Alsólendván 8 iparos és egy kereskedő is volt. Mindebből arra következtethetünk, hogy Dobronak Alsólendvánál nagyobb, de falusiasabb jellegű település volt. Templomát is ekkor említik először. Forgalmas voltára valló vámjáról 1469-ben olvastunk először. 1524-ből Bánffy János itteni birtokrészéről vannak adataink. Dobronakon 31 jobbágy (ebből 24 féltelkes) és 28 zsellér, összesen tehát 59 család élt ekkor. Alsólendva pedig 42 (23 jobbágy és 19 zsellér) háztartásból állott. 1524-ben mindkét mezőváros önálló bíróságot alkotott, eltérően a falvaktól, melyek bírósága számos kis településből állott. Az akkori Hetesben például 12 apró falu és puszta volt. . Dobronak és környéke néprajzával szoros kapcsolatban lévő — főként kisipari jellegű — adataink az 1703—1848 közötti időszakból származnak. Itt egyetlen jelentős iparág volt: a fazekasság. A Dobronak és Alsólendva, illetve környékük történetére vonatkozó, a továbbiakban tárgyalandó forrásaink jelzeteit itt összefoglalóan közlöm, azokra külön máinem hivatkozom. A települések középkori történetét Holub 1933. alapján ismertetem, ahol betűrendes felsorolás van (pl. Dobronok, Lindva stb.). Az 1339. évi osztálylevelet és az 1524. évi urbáriumot tanulmányoztam. Az 1389. évit Mályusz 1951., 94 kk. (940. sz.) teljes egészében közli. Az 1524. évi urbárium az Országos Levéltárban van (Dl. 37.006). Az újkori adóösszeírások a ZmL.-ban vannak. Az 1703—1770 közöttiek (conser. univ.) uradalmanként. Főleg az alsólendvai uradalomét használtam. Ezek közül a hivatkozott évek jelzetei: 1703.: Ö. 6.: 1712.: ö. 13.; 1750.: ö-nél, sz. nélkül; 1770.: Ö. 46/52.: hetési falvak; ö. 46/55.: Dobronak, továbbá vend falvak; ö. 46 57.: Alsólendva stb. Az 1773—1848 közöttiek pedig a conser. dicales sorozatban vannak, az említett települések neve alatt.