Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
Szövés, hímzés, viselet, és elterjedése
A régi női ruházat is fehér színű és vászon volt. (4—5. kép). Legfőbb darabjai a vászonszoknya, a kitlin, a vászonkötény, a bokros ujjú ing, a vállkendő és a fejkendő, a pacsa. Utóbbihoz jakonty és színes főkötő, kápli tartozott. Ezt a viseletet hordták a régi kontyos asszonyok. A vászonholmit szélein fehér, később színes hímzés díszítette. Télen sávolyos vászonlepedőt, köcölét borítottak magukra, vagy szűcsök készítette bőrrátétes és hímzett díszű ködmönt vettek fel. (6—7. kép). Az alapjában véve fehér színű régi vászon (majd sifon) viseletben csak nagyon kevés színes holmi (az ing kézelője, a kápli. a ködmön stb.) akadt. 121 A színesedés, a gyári anyagok elterjedésével együtt felgyorsult a múlt század második felében, ami a régi fehér viselet pusztulásával járt együtt. Előbb a fehér vászonkötényt szorította ki a már gyári (klott) anyagból készített, és szélein több színű gyapjú fonállal gazdagon hímzett, rózsás mintájú kötény, 122 majd a fehér vászon szoknyát tüntette el az eleinte fekete, később piros alapszínű, rózsás mintás gyári anyagból készült szoknya. 123 1883-ban Szántó már a régi fehérviselet — benne a pacsaviselet — pusztulásáról ír. 12 ' 1 Ez a folyamat fokozódott, így mind gyakrabban említik az 1890-es évektől. 1903-ban Bellosics már-arról tudósít, hogy a hetési népviselet csatát vesztett a haladással szemben: győzött a gyáripar olcsó és csinos termékeivel, és hogy a régi női viselet pusztulása különösen az utóbbi tíz évben volt nagy. 125 Számos más színes gyári anyag (selyemkendő, gyöngysor, stb.) is ekkor került be az itteni női viseletbe. A színes gyári anyagok elterjedése valójában csak a régi, és nem általában a női népviselet pusztulását jelentette. A gyáripar ekkor még megtermékenyítette a régi viseletet: hatására új, zömében már színes jellegű női viselet (8. kép) alakult ki. A hetési népviselet pusztulására később, az I. világháború idején került sor. A korábbi kutatás azt már tisztázta, hogy a régi hetési női fehérviselet jellemző darabjait — kitlin, pacsa (káplival), köcöle — itteni népünk a szomszédos délszlávoktól (a pacsát a horvátoktól, a köcölét a szlovénektől) vette át, és alakította ízlése szerint. 126 Kétségtelen tehát, hogy a régi hetési női fehérviselet erős délszláv hatást mutat. Ettől függetlenül a Hetes vidéki pacsaviselet lehet helyi etnikus sajátosság, feltéve, ha az nem volt általános a szomszédos magyar területeken is, tehát ha egykori viselete környékünkön Hetesre, vagy közvetlen vidékére (Lendvavidék) korlátozható. A múlt század elejétől számos egykorú adatunk van arról, hogy a pacsaviselet korábban — főleg Dunántúlon •— sok helyen élt. De távolról sem min121 Ezek a színes darabok kerültek be legkorábban az itteni női viseletbe. A káplit és a díszes ködmönt Bellosics 1903., 275. is a legjellemzőbb és legrégibb viseleti darabok között sorolja fel. 122 „E színes kötény a [fehér vászon] szoknyával feltűnő ellentétet képez." Szántó 1883., 150. — Kiemelés tőlem. m Szenté 1898., 65.: „Többnyire piros szoknyával cserélik fel a régit, a kiket aztán honvédeknek gúnyolnak . .." m Szántó 1883. 149, 151. 125 Bellosics 1903., 273. m Bátky 1911., 37. (26. sz. jegyzet); 101 kk.; Gönczi 1910., 215. és 1914., 392.
