Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)

Szövés, hímzés, viselet, és elterjedése

A szőttesek kisebb része felszedett díszítésű. Piros pamutból széles sávokat szőttek a különféle ünnepi darabokba (férfikötény, tarisznya, kosárruha, abrosz, törülköző, halottas lepedő, stb.). Jellemző a sok, és különböző, gyakran nagyon széles, főként mértani (rombusz, háromszög, stb.) és stilizált virágdíszes (rózsás) mintájú sáv váltakozó alkalmazása. A sokféle hímes szőttes közül legjellemzőbbek a szobadíszként szolgáló hosszútörülközők. Ezeknél is a felszedés dominál, de gyakran találunk rajtuk több színű hímzést, horgolást, valamint szöveget és évszámot is. (2. kép) A felszedettek díszítése dús, de nem túlzsúfolt. Mindig vannak nagyobb sima felületek, és a felszedett piros sávok között keskeny fehér elválasztások is, így a dús mintájú piros sávok plasztikusan emelkednek ki a fehér alapból A hetési szövésre jellemző tehát a kender (és csak kisebb mértékben a len) termesztése, a nagyarányú háziszövés, és a dús, sajátos mintájú felszedett szőttesek gyakorisága. A hetési szövésben (a nyelvjáráson kívül) már Gönczi is etnikus sajátosságot látott, olyasmit, amiről a környékbeliek jelismerik az ittenieket: „A hetésieket a környékbeliek elsősorban ruházatukról.. . ismerik meg. Ruházatuknál a maguk szőtte sávolyos ruhadarabok .. . különböztetik meg őket." Továbbá: „Oly czijrán, s szépen sehol sem szőnek a vidéken, mint itt."

101 Kérdés azonban, hogy ez a jellemzés csak Hetesre (a Gönczi által annak tartott területre) vonatkozik-e? A környező magyar falvakban mindenütt háziszövés volt. Délebbre is elsősorban kendert termesztettek.

108 Az újabban nagyarányú hetési szövés csak az eltérő fejlődés eredménye: korábban e téren nem volt itt táji különbség. A hímes szövés arányát és a díszítésmódot illetően viszont lényeges különbség van Hetes és a tőle keletre eső terület között. Göcsejben a századforduló táján csak déli részén, főleg Zebecke körül élt a nagyarányú és a hímes szövés.

109 A göcseji szőttesek díszítése azonban más, így eltérő motívumaiknál fogva jól megkülönböztethetők a hetésiektől. Ez az eltérés már a Hetestől közvetlenül keletre eső községek szövésére is vonatkozik: itt sokkal szerényebben, keskenyebb sávokkal, és más (inkább göcseji) mintákkal díszítették szőtteseiket.

110 Gönczi megállapítása tehát a történeti Hetes és az attól keletre eső vidék vonatkozásában kétségkívül helytálló.

111 A Hetessel nyugatról szomszédos szlovén terület szőttesei alapvetően más jellegűek (díszítésűek), mint a hetésiek.

11- A Hetessel szomszédos Dobronaktól 107 Gönczi 1914., 9. és 646. m Virágh 1963, 5. és bőven gyűjtött adataim. A szlovéneknél és horvátoknál főleg lent termelnek, és inkább takácsok szőnek. A Kebele és a Kerka közötti falvakban szintén háziszövés van. A kender- és lentermesztés itteni arányáról nincsenek pontos adataim. 109 Gönczi 1914., 645 k. 110 Virágh Béláné szőtteskutató szíves közlése. (Gáborjánháza, 1974.) 1,1 Adataim szerint a Kebelétől keletre „a hetésiektől tanulták" a nagyon hímes szövést (Rédics, 1974.), illetve, ha nagyon cifra szőttest kívántak, úgy azt a hetési aszszonyokkal szövették. (Külsősárd, 1975.) m Kámaházán is azt közlik (1974), hogy a vendek vagy takácsokkal, vagy magyar asszonyokkal szövettek felszedettet. — V. ö. még: Korén 1964, 92. k. és III. T.