Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
Eltérő vélemények Hetés területéről
lönbséget tesz Hetese két része között: tudja, hogy a Kebele és a Kerka közötti öt „hetési" községe nem igazi hetési falu! — Miért nem, és ha ez így van, úgy miért sorolta azokat mégis Heteshez? Hetes többi része nála a Lendváig terjed és megegyezik a Bellosics által is Hetesnek tartott területtel (a bellosicsi Hetes egy részével), illetve a 13 faluból 11 a történeti-tudati Hetessel, mely náluk is csak Dobronakkal és Hosszúfaluval bővül. 19 Gönczi — Bellosiccsal együtt — a hetésiek fő etnikai sajátosságának a nyelvjárást és a viseletet (főleg a vászonviseletet) tartja. 20 A sajátos hetési viselet viszont a századforduló körül, Gönczi kutatása idején sem élt a Kebelétől keletre eső öt községben, 21 így érthető, ha Gönczi ezeket nem tekintette igazi hetési falvaknak. Annál meglepőbb, hogy egyrészt e községeket mégis Heteshez veszi, másrészt azokat az „igazi" Hetestől délre eső magyar falvakat nem, ahol ugyanez a sajátos ,,hetési" viselet élt. Utóbbit Gönczi jól ismerte, viseleti anyaga egy részét innét közli! 22 Mindebből arra kell következtetnünk, hogy hetési (és göcseji) ..néprajzi" határait elsősorban nem a néprajzi, hanem az azzal azonosnak tekintett másik fő kritérium: a nyelvjárási jelenségek elterjedése alapján vonta meg. Ezt műve bizonyítja. Ha összevetjük a két táj térképen ábrázolt kiterjedését a göcseji nyelvjárás elterjedésének leírásával. 23 úgy ez a kapcsolat igazolódik. Fentiek alapján nem meglepő a következetlenség sem: az említett öt községet térképén hetésinek jelzi, a leírásban viszont ezekéből hármat (Csesztreg, Külső- és Belsősárd) a göcseji nyelvjáráshoz számít.l Már az eddigiekből is kitűnt a Gönczi-féle göcseji és hetési „néprajzi határ" nem megalapozott volta. De az éles térkép-határok láttán felmerül a kérdés: vajon Gönczi e „határok" két oldalán fekvő községekben alapos összehasonlító néprajzi (vagy akár nyelvjárási) kutatást végzett-e, hogy e községek táji hovatartozását egyenként elbírálja? Nyilvánvaló, hogy erre nem került sor. . . 2 ' Néprajzi elhatárolás nyelvjárási jelenségek alapján megengedhetetlen. Ettől függetlenül nyelvjárási értékelése is pontatlan — bizonytalan adatait említettem —, hiszen az átmeneti terület öt falvából a nyelvész Végh csak kettőt (Külső- és Belsősárd) tart a hetési nyelvjáráshoz tartozónak, hármat (Résznek, Baglad, Csesztreg) viszont nem. 2,i 10 Dobronakot azonban egyikük sem tekinti igizi hetési községnek. Gönczi 1914., 84. a „Heteshez mit vidék" községeként, Bellosics é. n. 5. pedig átmeneti faluké. it említi. '-"Gönczi 1914., 9.; Bellosics é. n., 9. (stb.) 21 Sem Bellosics 1903., sem Gönczi 1914., 372 kk. a viselet elterjedési területének leírásánál ezt nem említi. A vonatkozó községekben gyűjtött adataim (Gy. N.) szerint az öregek gyermekkorában nem élt ott a hetési népviselet. -Gönczi 1914. 381., 386., 389., 392. -'•Gönczi 1914. 489, 491. -''Gönczi 1914., 489. -•' Vö. 15. jegyzet! (Gönczi nem, vagy nem kellően indokol.) m Végh 1954. 249 k., 426. — Gönczire természetesen a korábbi kutatók nézetei is hatottak, így pl. a nyelvész Kardosé, aki szerint Göcsejben legalább két tájszólás mutatható ki, és aki Reszneket a göcseji nyelvjáráshoz sorolja (1884., 161., 211.). Gönczi 1914. 15., 489. hivatkozik is Kardosra.