Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Szőke Béla Miklós: Zala vár

3. Ez a temető az apátság építésével megszűnt, ill. áttelepítődött a mintegy 100 m-re lévő kápolna köré. A temető legrégibb sírjainak etnikai hovatartozását vizsgálva a frank eredetű mellékletről (sarkantyú, szíjbujtató.. .) megállapította, hogy ezekből nem következik még az, hogy viselőjük frank, csak az, hogy Pribina és Kocel központjában bizonyos családoknál ezek a tárgyak frank méltóság jelvényei.

18 A temető etnikai összetételéről egy későbbi cikkében azonban már bátrabban ítélkezik Fehér G. „A zalavár-vári IX—X. sz.-i. szláv temető olyan, mely a bajor egyház hatása alatt a későbbi korokból nálunk ismert szláv temetőkben (értsd: bjelo-brodoi, azaz magyar köznépi temetőkben

19

) szokásos kisszámú leleteknél is kevesebbet mutat, s melynek ÉNy-i szélén frank temető van. Minthogy temetőnkben a sírok nagy része X. sz.-ból való, kétségtelen, hogy a X. sz.-i szláv lakosság a IX. sz.-i. temetkezések fölé, s folytatólagosan a IX. sz.-i. épületek fölé temetkezett, továbbá, hogy a frank temetkezések még a IX. sz.-i. szláv temetkezések korából valók."

20 Frank közkatonákra valló leletek szerint: sarkantyú, lándzsa, nyílhegy, scramasax. Ez a frank katonaelem a szomszédos Fenékre is betelepült, de ott avar lakosság közé. HUSZÁRVÁR REZES RÉCESKUT 1. térkép. A zalavári szigetek, és az azokat összekötő dorongutak. Csalog J. 1960. térképe után, kiegészítésekkel. JS Fehér G. 1953. 35—39. 19 Szőke B. A bjelobrdoi kultúráról, AÉ 86. 1959. 32—47; és ugyanő: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Rég. tan. I. Bp. 1962. 20 Fehér G. 1956. 33.