Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Szőke Béla Miklós—Vándor László: Pusztaszentlászló XI. századi temetője
11. Zalaszentgrót — téglagyár II. sz. bányája. 8 sírt tártak fel, melyek részben soros elrendezésűek. Az 1. sír megmentett leletei: 2 db kengyel; csüngótöredék. A további sírokból megmentett leletek: 2 db kengyel; v. csat; nyílcsúcsok; zablakarika; fokos; tegezvasalás töredékei. 12 12. Zalaszentiván—Kisfaludihegy. Az égett sánc szerkezetű vár melletti szőlőben szórványként talált sodrott karikájú s-végű bronz karika került a Göcseji Múzeumba ajándékként. 13 13. Zalaszentmihály —• téglagyár. 1956-ban a volt téglagyár agyagbányájában négy sír került feltárásra. Mellékletek: ezüst és bronz hajkarikák. A temető kora XI—XII. század. 1 ' 1 14. Zalavég — a templom mellett. A templom mellett sírásás közben bronz s-végű hajkarikát találtak.' 15 (I. tábla). Mint a felsorolás mutatja, teljes temetőfeltárás eddig nem volt, és a szórványos, többnyire nem szakember által feltárt leletanyag igényesebb feldolgozásra alkalmatlan. Pedig, a gyér írásos forrásanyagtól nem várhatjuk, hogy a megye korai történetét alaposabban megismerjük, mint ahogy azt sem, hogy bővebb számban bukkanjanak fel új oklevelek. Ezért a régészeti feltárások alapvetően fontosak. Ezek alapján várhatjuk, hogy a megye Árpád-kori betelepülésére, szociális, gazdasági viszonyaira és etnikai összetételére alapvetően új forrásadatokhoz jussunk. Az előkerült leletanyagból fontos következtetéseket vonhatunk le a korabeli viseletre, szokásokra. Mindehhez különösen fontos, hogy korszerűen, teljesen feltárt temetőkkel rendelkezzünk. Ehhez a munkához első lépésnek tekintjük a pusztaszentlászlói temető feltárását. A lelőhely a környékbeliek által Urbó-nak, Urbónaíc-nak nevezett határrészben fekszik. Az elnevezés valószínűleg a temetőtől délre, mintegy 500 méterre, a Válicka patak két oldalán és egy forrás közelében fekvő, ismételt terepbejárások által biztosan Árpád-korinak meghatározható településre vonatkozott. 10 Sajnos, oklevélben ilyen néven nem találtunk említést róla. A mai község neve pedig írásos forrásban 1356-ban fordult elő először ,,Poss. Zenthlazow" néven, Hahót és Söjtör határjárásakor. 17 Az 1974. évi ásatási szezonban 108 sírt tártunk fel. Sikerült megtalálnunk a temető déli és keleti szélét, északra és nyugatra azonban még tovább folytatódnak a sírok. A sírok sorokban feküdtek (hat sor állapítható meg), tájolásuk Ny—K, néhány fok eltéréssel É-ra vagy D-re. Sírfoltot az esetek többségében nem észleltünk, főleg a művelés alá vett területeken nem. Ahol jelentkezett, a sírgödör lekerekedő sarkú, négyszögletes alakú volt, s a koponyától és lábfejtől számítva még 30—40 cm-t tovább nyúlt. Koporsó nyomára nem bukkantunk, de a 12 Fehér— Ery—Kralovánszky i. m. 1224. lelőhely. 85. 1. Dienes István: X. századi magyar temető Zalaszentgróton. GMJÉ. Zalaegerszeg, 1960. 107—126. 1. 13 Göcseji Múzeum, leltározatlan anyag. 14 Sági Károly leletmentése. 1956. Göcseji Múz. Adattár 52. 15 Göcseji Múz. leltárk. 62.37.1. ш A terepbejáráson talált cserepek egyszerű vonaldíszesek, illetve fogazással díszítettek. Bográcsot nem találtunk. А XI. századi temetőtől északra, illetve keletre és nyugatra 1 km-es körzetben nem volt más településnyom. L7 Csánki D., Magyarország történeti földrajza. Bp. 1897. III. 106. 1.
