Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Cs. Sós Agnes: Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról
baden, 1966. 84—85. Dercsényi D., Vorromanische Kirchentypen in Ungarn. Acta Hist. Art. XX. 1974. 4. (a kőbazilikát megelőző fa—kőkonstrukciós templomra Dercsényi a publikációs adatok félreértése miatt „fabazilika" kifejezést használja). A háromopszisú, kívül egyenesen záródó templomtípus bizonytalan datálásának kérdésében új eredményeket B. Maurisic kutatásai, illetve új ásatásai hoztak. A mellett, hogy Maurisic rámutat a „berajzolt apszisú" típus hosszú időn át kedvelt és használt voltára Istria területén (a 6. század közepe táján jelenik meg és mintegy 1000 éven keresztül használt), bizonyos kronológiailag is különváló differenciáltságra is felhívja a figyelmet. Azok az „altípusok", melyek legközelebb állanak a récéskúti bazilikához, Maurisic tipológiájában a no. 8. és no. 9. típusok. A no. 8. egyhajós, háromapszisú típus a 13. századig datálható és a Dvograd-i S. Sofia templom ásatási eredményei alapján a templom preromán fázisát jelenti, időben a 8. század végét. Ugyanennek a templomnak már románkori fázisa a háromhajós bazilika, vagyis a no. 9. típus (a preromán és román fázis közé két kiegészítő építkezési periódus ékelődik). Maurisic, В., Monumenti Istriani dell'architettura sacrale altomedioevale con le absidi inscritte. Arheoloski Vestnik 23. 1972. 270, 280, 284, 286. A kőbazilika korábbi, 9. századi datálását az 1961. évi ásatási eredményeink még nem kérdőjelezték meg, tehát a datálás módosításakor később nem egyszerűen véleményváltoztatásról van szó (v. ö. Szőke В., Zalavár 78. és 47. jegyzet), hanem új ásatási eredményeken alapuló értékelésről. A kőbazilika 9. századra vonatkozó datálási kérdésénél, a nélkül, hogy itt a részletekbe belemennék, az alábbiakat látom szükségesnek megjegyezni. Szőke hivatkozása Dercsényi D. és Bogyay T. véleményére: Bogyay és Dercsényi „csak a templom patrociniuma felett vitatkozik, Dercsényi D. szerint Szt. Adorján, Bogyay T. szerint Keresztelő Szt. János temploma volt a bazilika" (Szőke В., i. m. 42. jegyzet); továbbá: „Radnóti... a récéskúti bazilikát а IX. századra keltezte és Pribina korának építési tevékenységével hozta kapcsolatba. E nézethez kapcsolódott Dercsényi D. és Bogyay T. is" (i. m. 9.). Mindez a datálási problematika teljes „félreértését" jelenti, mivel Bogyay kiindulási pontja éppen ellenkezője Szőke interpretálásának. Ugyanis Bogyay részben felhívja a figyelmet, hogy az 1947. évi ásatás a templom első fázisának építésére mennyire kevés támpontot nyújtott („Die Grabung ergab keine unmittelbaren Anhaltspunkte zur Zeitbestimmung gerade der älteren Bauperioden ..." Bogyay T., Die Kunst- und Kirchengeschichtliche Bedeutung der Ausgrabungen von Mosapurc—Zalavár" Neue Beiträge zur Kunstgeschichte des 1. Jahrtausends. I. 2. Baden-Baden, 1954. 136.), részben pedig a récéskúti bazilika azonosításánál éppen azt emeli ki, hogy az egyedül számításba jöhető Keresztelő Szt, János templomnak jóval Pribina megtelepedése előtt kellett épülnie (i. m. 139). Más, a problémával részletesebben foglakozó munkájában (1955) Bogyay szintén kihangsúlyozza, hogy az istriai párhuzamok pontosabb datálását nem ismerjük (i. m. 364) és annak kihangsúlyozásával, hogy a „Pribina-városnak" már a vári templom felszentelése előtt is kellett, hogy temploma legyen, az azonosításkor felveti annak lehetőségét, hogy a bazilika a 9. század első évtizedeiben épült és a meghódított avar birodalom területén meginduló misszióstevékenységgel függ össze (i. m. 385—386, 405). Egy kiegészítő megjegyzést tennék még itt a kőbazilika első fázisának alaprajzi sajátosságaival kapcsolatban. Részemről az első összefoglalás a zalavári ásatásokról lengyel nyelven jelent meg: Wykopaliska w Zalavár. Slavia Antiqua 7. 1976. 211—305. Az 1956-ban lezárt kéziratot mint a terület ásatója, Radnóti A. lektorálta. Radnóti kívánsága szerint módosult a bazilika első periódusának leközölt ábrája az ESR I.-ben közölt ábrával szemben, „kiegészítésekkel a későbbi kutatások alapján" felirattal (256. old., 30 ábra). Ugyanezt az ábrát, illetve feliratot publikáltam 1963-ban (Cs. Sós 1963. 40. old. 10. ábra). Ezeket a körülményeket az újabb récéskúti eredmények publikálásakor (a bazilika alaprajza itt az ESR I. 1948. alapján közölve: 54. old. 2. ábra), mint Radnóti „szíves szóbeli közlését" említem (1. m. 55.). Megjegyezhető, hogy Radnóti a Kocel-kori datálást is lehetségesnek tartotta, v. ö. 33 jegyzet. Fehér G., A Dunántúl lakossága a honfoglalás korában. Arch. Ért. 83. 1956. 30., v. ö. Cs. Sós, 1973. 41.
