Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Szőke Béla Miklós: Zala vár
san észak—dél irányban feküdt; feltehetően az egyhajós, keskeny és hosszú templom előfala volt. 3 A templomban legalább két padlószint tételezhető fel: a felső téglából, az alsó lapos kövekből és márványlapokból állt. Ezek alatt kőlapok közt egész sor csontvázat találtak, mellékleteik koporsószegek, továbbá Hencz szerint ,.a kereszténységnek hazánkban őskorára utaló" leletek voltak; Rómer azonban csak néhány vaskést, fokost és egyéb vastárgyat említett. Récsey Viktor 1887-ben és 1891-ben ásatott Zalavárott, ezek eredményeiről azonban nem számolt be/ 1 A zalavári kutatások során több faragott kőemlék is előkerült — a zalaapáti épületekbe befalazva. Ezeket Flenszlmann I., felismerve az István szarkofággal való rokonságukat, még római korúaknak határozta meg.' Rómer Flóris a díszítések alapján az „egykorú" Vézelay-i francia bencés apátság díszítményeiben kereste a kövek analógiáit, s arra gondolt, hogy a Pribinához küldött salzburgi bencés művészek ezen francia apátság művészeivel egy iskolából valók lehettek. Rómer véleményéhez kapcsolódott Récsey V. is. G Hampel J. a VIII—IX. sz.-i „langobard" emlékekkel látott szoros kapcsolatot,' Bogyay T. később azonban a fonaldíszítések típusa alapján ezt a gondolatot elvetette, mint ahogy az időközben Dercsényi D. 8 és Entz G.' J által felvetett dalmát tengerparti analógiák lehetőségét is — ahol a közép-bizánci szalagf onat a karoling fonaldíszítéssel keveredett (pl. Aquileia) —, s a zalavári köveket, ill. az István szarkofágot a bizánci díszítőművészet külön variánsának tartja; korúkat pedig a XI. sz. elejére határozta meg. 10 A századfordulótól Börzsönyi A. Bükkös szigeti ásatásán kívül, amikor valószínűleg csak római kori emlékek kerültek elő, 11 1946-ig Zalavár csak művészettörténeti problémákkal kapcsolatban fordul elő a szakirodalomban. Ezért a kutatás történetében új fejezetet nyitottak a felszabadulás utáni tervásatások. Récéskuton 1946—48, majd 1953-ban Radnóti A., a Várszigeten 1946-ban szintén ő, majd 1948-ban Soproni S. ásatott. E munkák során Radnóti A. feltárta a récéskuti háromhajós bazilikát. Soproni S. pedig a XI. sz.-i várszigeti kápolnának az alapfalait találta meg. 12 3 Az egyhajós, félköríves szentélyzáródású románkori templomokról ld. Kozák K. Félköríves szentélyű templomaink a XI. sz.-ban, AÉ 93. 1966. 47—64, különösen 51. o. 4 Récsey V. 1892. 62. 5 Henszlmann I. A székesfehérvári ásatások eredménye, Bp. 1864. 37. 0 Récsey V. 1892. 68. A vézelay-i apátság építését a Clunyból érkezett Artaud apát kezdte meg 1100 k., timpanonjának stílusa szintén cluny-i eredetűnek látszik, készítési kora a XII. sz. második negyede, ld. Marosi E. A román kor művészete, Bp. 1972. 178,, 182., 191. 7 Hampel J. Keresztény emlékek a régibb középkorból, AÉ. 14. 1894. 50—53. 8 Dercsényi D. A székesfehérvári királyi bazilika, Bp. 1943. 107—109. 9 G. Entz. Un chantier du Xle siècle à Zalavár, Bulletin du Musée Hongrois de Beaux-Arts 24, 1964. 37—38, 40—42. 10 Th. von Bogyay. Über den Stuhlweissenburger Sarkophag des hl. Stephan, Ungarn—Jahrbuch, Mainz 1972. 23. 11 Börzsönyi Arnold római és egyéb dunántúli leletekről, AÉ 28. 1908. 184—185. W Ásatások-leletek, Magyar Múzeum 1947 dec. (Radnóti A.) 36—37. és Cs. Sós Á.— Bökönyi S. 1963. 9.
