Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Müller Róbert: Római kori leletek Zalaszentgrótról

4. A bal kézen egy erősen korrodált, vasmag nélküli gyűrű (átm.: kb. 2,4 cm), amit csak az ujjperccel együtt tudtunk kiemelni (11. kép 3.). 5. A váz bal oldalán, a sírkamra É-i oldala mellett egy vaskard. Az erősen korrodálódott fegyver ép állapotban, hüvelybe dugva került a sírba. A kard teljes hossza 87,5 cm, ebből 12 cm a markolat (sz.: 2,4—3,5x0,8—1,0 cm), melyet a nyomok alapján bőrszíjjal tekertek be. A kétélű lap a pengetőnél 7 cm széles, fokozatosan keskenyedik (a hegyétől 6,5 cm-re sz.: 5 cm), majd hegyben végződik. Vastagsága 0,6—0,7 cm (12. kép 1—2.). A famaradványok alapján jól rekonstruálható a hüvely. Mindkét oldalon kb. 0,4 cm-rel volt szélesebb a lapnál. A pengetőtől 12,3 és 39,3 cm-re megfigyelt 4,7 és 4,5 cm széles bőrsáv a hüvely két részét összetartó bőrszalag maradványa. A 78,5 cm hosszú hüvely alsó végét a koptató jelezte. Ez két részből állt. A felső egy meglehetősen korrodálódott 4,0— 4,1 cm széles ezüstözött bronz lemez (az ezüstözés erősen lekopott, a lemez több helyen átlyukadt), melyet olvális alakra hajlítottak (átm.: 5,9—1,9 cm), és két végét négy szegeccsel erősítették össze (11. kép 4a—4b.). A szegek, akárcsak a másik oldalon levő szeg, a fahüvelyen is áthatoltak, és végeiket elgörbítették. Ezek alapján a hüvely fala 0,5—0,7 cm vastag fából készült. A lemez két szélét beütögetett kis keresztek szegélyezik. A hüvelyt egy peremes vaslemez zárta, mely pontosan illeszkedett az előbbi lemezhez (még annak egyik oldalán levő hullámok is megtalálhatók rajta). Az ovális vas átm.: 6,2—2,35 cm; m.: 1,4 cm. Az aljába három darab 4,6 cm hosszú, négyszög keresztmetszetű vasszeget vertek, melyek feje 1,0—1,2 cm cm átmérőjű félgömb volt (11. kép 5a—5b.). A koptatót több rétegben textília borította, ami valószínűleg a halottat borító lepel maradványa. 6. A legalsó, még helyén maradt csigolya bal oldalán is egy kisbronz volt: I.Constantinus RiC 19.(317-318) tol Thessalonico TS-A A sír bolygatott földjében különböző edényekhez tartozó kerámiatöredékeket találtunk melyek többsége LT—D, ill. római kori volt. Ezek nem tartozhattak a sírhoz, a temetőt ugyanis egy korábbi település helyére telepítették, és annak maradványai ezek. A sír keletkezése. A keletkezést megnehezíti, hogy a IV. század első feléből származó érmek csak a temetkezés post quem időpontját adják meg. A mellékletek későbbi időre mutatnak. Ezt igazolta az antropológiai vizsgálat is. Í.Constantinus RIC 247. (322?) de a jegy más foí.Roma I S

F RT I.Constantinus RIC 120 (320) fol. Siscia !j= TSIS(?) Crispus Coh

2 44. I