Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Müller Róbert: Római kori leletek Zalaszentgrótról

következtetett, hogy sem a leletanyagban, sem a rítusban nincs olyan változás, ami új elemek beköltözésére vallana. Nem vezet eredményre szerinte az egyes lelettípusok származásának kutatása sem, mert olyan általános formákról van szó, melyek helyben is kialakulhattak.

8

'

1 Ez vonatkozik a Pécs-környéki temetökre is, melyek feltűnően gadagok. Ezt azzal magyarázza, hogy ezek a Galerius idején megszervezett Valeria provincia közigazgatásában tevékenykedő, itt megtelepedett hivatalnok-réteg temetői. A sírokból előkerült leletanyag párhuzamait már felsoroltuk. Nem mutat lényeges eltérést a vázak helyzete és a mellékletek elhelyezése sem. A vázak többsége nyújtott helyzetű, és gyakorisága miatt nem alkalmas következtetések levonására a medencére helyezett kéz sem (Alsóaranyod 2. sír).

8/ta Több helyen fordulnak elő a vállig felhajlított kezek is (Alsóaranyod 3. sír).

85 A mellékletek elhelyezésében inkább időbeli, mint területi eltérés figyelhető meg. Az I. Constantinus és II. Constantius érmeivel datált sírokban a fibula és az öv rendeltetési helyén került elő, míg a II. Constantius és I. Valentinianus érmeit tartalmazó sírokban egyre növekvő mértékben figyelhető meg eltérés ettől.

80 Gyakori a medencetájékon előkerülő érem,

87 a láb mellett talált fibula,

88 és a váz alsó felére helyezett övgarnitúra is.

89 Láthatjuk, hogy a nagyobb temetők és temetőrészletek etnikai háttere sem tisztázott még megnyugtatóan, tehát az aranyodi temetők meghatározásához is további feltárásra lenne szükség. Zalaszentgrót, Szabadság u. Székelyhidy Vilmos, a községi tanács vb-titkára 1970. július 21-én jelentette, hogy Kisszentgróton (Polgárváros) a Szabadság u. 56. sz. alatti telkén Szenecsár I. sóderbányászás közben téglasírra bukkant. 1970. július 22-én mentünk ki a helyszínre. A Szabadság utcától Ny-ra, mintegy 65—70 m-re, a szántóföldön nyitott gödör szélesítésekor egy Ny—K. tájolású téglasír D-i felét érték el (1. kép 6.). A 138 cm mély sír oldalából 3 tegulát kifeszítettek, és az így keletkezett nyíláson át megbolygatták a vázat. A kötőanyaggal épített sírüregnek csak az aljára mosódott be egy kb. 10 cm vastag földréteg. Szenecsár 1. a jó állapotban levő váz koponyáját, a hoszsúcsontokat és az egyik medencét kiemelte, majd miután semmilyen mellékletet nem talált (?), a csontokat a sír Ny-i végébe szórta, és a sírüreget humusszal töltötte ki. A július 18-án talált sírról csak véletlenül értesült Székelyhidy V., aki azt haladéktalanul jelentette a zalaegerszegi Göcseji Múzeumnak. A sírra felülről bontottunk rá. 76 cm mélységben vastag, erősen meszes habarcsréteget találtunk, amely kb. 10 cm vastagságban a sír két sorból épített 84 Lányi 1972. 138. Lányi 1972. 66. 85 Pl. Intercisa 1949-ben feltárt temetőjének 5. és 27. sírja, mindkettő K—Ny tájolású (Sági 1954. 66. és 75.), Zengővárkony I. 2. sír, Zengővárkony II. 2. sír, Fazekasboda 5. sír, Szilágy—Aranyoldal 1. sír (Dombay 1957. 186., 190., 223. és 251.). 8G Lányi 1972. 132. t7 Lányi 1972. 108. 23. kép és 111. 24. kép Pl. Fazekasboda, Keszthely—Dobogó, Kő, Bogád, Tác stb. 88 Lányi 1972. 100—101. 16—17. kép. Pl. Ságvár, Tokod, Fazekasboda stb. 89 Lányi 1972. 104. 19. kép. Pl. Ságvár Tokod stb.