Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Müller Róbert: Római kori leletek Zalaszentgrótról
fordul elő.'' 7 A kigyófejes karperecek némely típusánál a IV. század folyamán növekvő tendencia figyelhető meg, összességükben a század folyamán egyenletes eloszlást mutatnak/* 8 A 4. sír melléklet nélküli volt. E két tárgy alapján is bizonyos, hogy sírunk IV. századi, annak is inkább közepére vagy második felére keltezhető. A rítus, a tájolás és az etnikum kérdésére az alsóaranyodi sírok tárgyalásánál térünk vissza. A két urnasír keltezése problematikusabb. A 2. sír edényét csak kisméretű fényképről ismerjük, így ezzel részletesebben nem foglalkozhatunk. Megjegyezzük azonban, hogy a IV. század közepén induló Zengővárkony-i II. temetőben a 11b. sír felett egy szórthamasztásos sír került elő, melyben egy, a miénkhez hasonlóan rövid nyakú, lekerekített peremű, de sötétszürke edényt találtak. Ezt a szórthamvas sírt azonban nemcsak az alatta lévő csontvázas sír keltezte, hanem az edény peremén talált IV. századi hagymafejes fibula is. 49 A 3. sír két kerámiájának keltezése sem egyértelmű. Az urnaként használt mély, szűk talpú, hasas, behúzott rövid nyakú, kiszélesedő peremű tál az egyik leggyakoribb típus. A La Téne eredetre visszavezethető forma a késői érdes-szürke kerámiában is fennmarad, csak a szív alakú profilkiképzés egyszerűsödik le. a0 A III. századból éppúgy ismerjük, 51 mint IV. századi temetőből. 52 A sötétszürke-fekete pohár peremkiképzése a korai anyagban is előfordul, a rövid perem befelé dől, függőlegesen áll, vagy kissé kifelé hajlik, mint példányunknál. Ezek a kerámiák azonban szinte kivétel nélkül fémes bevonatúak. 53 Az irodalomban egymásnak teljesen ellentmondó keltezésekkel találkozhatunk. Az I.—II. századra és a II.— III. század fordulójára való datálás mellett nemcsak III.—IV., de még IV.—V. századinak is meghatározták már ezt a típust. 5 ' 1 A miénkhez hasonló, egyszerűbb kivitelű pohár került elő a majsi temető egyik sírjából Traianus Decius, Trebonianus Gallus és Valerianus ezüst antoninianusaival együtt. 55 A hamvasztásos sírok pontosabb keltezésére csak a temető további sírjainak fel47 Fazekasboda (Dombay 1957. 223.), Ságvár (Burger 1966. 97., 109., 114. és 117. kép). 48 Lányi 1972. 85—86. ' ,<J Dombay 1957. 207. Az urna fényképe XVII. t. 13. 50 Bónis 1942. 23—24. és XXII. t. 15. típus. Hasonló formájú, I—II. századra keltezett darabok még Schörgendorfer 1942. 62. és 105. típus. A miénkhez hasonló gyűrűs aljkiképzés figyelhető meg az egyik Pécs—vasasi piros bevonatos táltöredéken (Füíep, F.: Das Früh-kaiserzeitliche Gräberfeld von Vasas. Acta Arch. 9 (1958) 387. 6. kép 5. sír 32b.). 51 Póczy 1957. 53. és 111. fekete színű, durvaszemcsés anyagú, alja omphalos-szerűen kiképzett.; Sági 1954. 64—65. 2. és 13. sír. hasonló formájúak, csak kisebb méretűek. 52 Pl. Póczy 1957. 82. és 38. kép 13., Sági 1960. 212. a 31. sír felett, mindkettő a IV. század második feléből. 53 A különböző megoldású hasonló peremek Bónis 1942. XVIII. t. 34. és 44. típus, urnán a VIII. t. 5. típus. Schörgendorfer 1942. 179—181. és 191. típusának pereme ilyen, valamennyi a II. századra lett keltezve. Hasonlóan a II, századra keltezett a mezőszilasi II. tumulus egyik pohara, de az is fémes vörös festésű, ill. a kórbefutó vonaltól lefelé kőporszemcsés, rücskölt (Kiss 1957. 41. és 42. 1. kép II/3.). и A keltezés kérdéseit, a különböző álláspontok rövid összefoglalását Póczy 1957. 57. adja. A 38. t. 28. típust, amely megegyezik a mi poharunkkal а II— III. század fordulójára keltezte. Ezek többnyire hamvasztásos sírokból kerültek elő Intercisában és Brigetioban. A fémes bevonatú példányok mellett pl. az intercisai VI. temető 10. sírjából egyszerű szürke anyagú változata is ismert (Uo. 113. Katalógus). 55 Burger 1972. 75. és 32. kép 40. sír 4. A sírt a III. századra keltezte (Uo. 91.).
