Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Vándor László: A csácsbozsoki r.k. templom kutatása

detileg a támpillérek vállainál, azonban ezeket a XVIII. századi átépítésnél lefaragták. Ezek csak a két legnyugatibb pillérnél maradtak meg, ahol a pillérekhez hozzáépítették a XVIII. században a kórusfeljárót. A többi támpillérnél, ahol a tagolást leverték, csak az enyhe kihasasodás, és a vakolat alatt a leveses jelezte az átalakítást. A déli oldal és a szentély ablakai a feltárás előtt egységes, félköríves záródású boltozott formát mutattak. Nyugat felől indulva az első ablakot a kórusfeljáró ajtajának behelyezésekor megsemmisítették, csupán az ablak keleti szélét találtuk meg. A második és a harmadik ablaknál a félköríves boltozás felett, amelynek vállait az ablak széleibe vésték be, megmaradtak az enyhe csúcsíves formát mutató eredeti boltozások. A második ablak barokk boltozatába egy lábazati párkány idomtéglát is befalaztak (3. kép). A hajó negyedik és a szentély két megmaradt, befalazott ablakánál a gótikus boltozást kiszedték, és helyére rakták be a félköríves boltozatokat. A kiszedett boltozások helye azonban jól mutatta az eredeti csúcsíves formát. A szentély déli oldalán az ablakot a déli oldalkápolna felépítésével egyidőben berakott nagyméretű ablak megsemmisítette. Az ablakok rendszere egy nagyon egyedi jellegzetességet mutatott. A hajó négy ablaka ugyanis nem volt egyforma méretű, a két szélső ablak kb. 30 cm-rel alacsonyabb volt a középsőknél. Az újjáépítésnél ezt a két ablakot az eredeti boltozás alá beépített félköríves boltozassál a többivel egyenlő méretre hozták. Ugyanakkor a többi ablakot is a boltozatok kiszedése után egységesen félkörívesen újraboltozták, a valószínűleg már töredékes mérműveket eltávolították. Az így átalakított külsőn további változtatást jelentett az, amikor a szentély belsejét freskóval kívánták díszíteni. 1769 és 1778 között a szentély ablakait befalazták, és a belső felületre nagyméretű freskó került.

27 Az újkori sekrestye és oldalkápolna építésekor lebontották a szentély északkeleti sarkának támpillérét, mivel az épület itt csatlakozott a templomhoz. A falkutatással egyértelművé vált, hogy a homlokzati torony a gótikus templommal egyidőben, azzal szervesen együtt épült. A torony délnyugati és északnyugati sarkához eredetileg egy-egy támpillér csatlakozott. Ezeknek alsó részét pedig beépítették az ekkor kialakított klasszicista, timpanonos kapuépítménybe. Ezzel az átépítéssel teljesen megsemmisítették a templom eredeti kapuzatát. A torony déli oldalán egy befalazott félköríves kaput találtunk, amelynek kialakítása a torony építésével egyidőben történt. Azt, hogy a torony nyugati oldalán, tehát a mai bejárat helyén is volt-e kapu, s hogy ez milyen volt, a nagymértékű átalakítás miatt nem lehetett megállapítani. b) A belső falkutatás A szentélyben már korábban tudott volt a lemeszelt barokk freskó létezése, ezért itt a belső falkutatásra kevés lehetőség nyílt. A nagyon jó kvalitású freskó főalakja Szent Sebestyént ábrázolja. ' 1768-ban az átépítés befejeződik, de a templom titulusát még nem említik. 1778ban a titulus már Szent Sebestyén, akit a freskó főalakja ábrázol.