Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Valter Ilona: A zalalövő-zalamindszenti ?. k. templom kutatása

helyettesítő térképzést vél felfedezni a padlóig lenyúló fülkében.

45 Ezt a véleményt nem tartjuk teljes mértékben megalapozottnak. Ha u. i. ilyen speciális művészi jelölésként alkalmazták volna a fükéket, akkor a formájukat is e speciális feladathoz szabták volna. A fülkék magasabbak lennének, egészen a párkányig érnének, mert legjobban így érzékeltethetnék a kereszthajók terét. A fülkék azonban Magyarszecsődön és a többi helyen is kb. a hajófal közepén záródnak, az ablakok alatt. Elhelyezésük is rendszer nélküli, majdnem minden templomnál más helyen találjuk őket. Rendszerint a padozatig nyúlnak, de a jugoszláviai Domokosfán (Domanjsevci) az 1972-ben végzett kutatásoknál olyan csúcsíves fülkéket talált Mariján Zadnikar, amelyeknek ülőpadkájuk van, és így nem a padlónál végződnek. Elhelyezésük itt is szabálytalan: kettő a déli hajófalban, a szentély mellett, három az északi hajófal nyugati végében, három a nyugati hajófalban látható.

46 Hegyhátszentjakabon, Őriszentpéteren az északi és a déli hajófalakat tagolják a padlóig leérő fülkék, Bucsuszentlászlón az északi hajófalban van egy, Csempeszkopácson szintén ott, és a nyugati hajófalban alakítottak ki ilyen fülkéket. Becsehely—Polán a déli hajófalban is van egy kettős csúcsíves fülke, a bagodvitenyédi kerektemplomnál ugyanilyet a nyugati bejárat mellett, a déli oldalon láthatunk. Elhelyezésükből tehát nem indulhatunk ki. A zalamindszenti templom két szemközti hajófalában elhelyezkedő kettős csúcsíves fülkék annyiban különböznek az itt felsoroltaktól, hogy gondosabban munkáltak és építészeti tagozatuk van. A hajófal kétharmadát elfoglaló fülkéket középen stilizált oszlopfővel, lábazattal rendelkező féloszlopok tagolják. Ilyen finomabb megoldású, építészeti tagozattal (jelképes fejezetű félpillérek) rendelkező fülkék osztják a kallósdi kerektemplom belsejét is. E templom építését — Bogyay Tamással egyetértve — a XIII. század hatvanas éveire keltezhetjük.

47 A mindszenti és a többi nyugat-dunántúli románkori templom hajófalában fennmaradt fülkék használati funkciójára vonatkozóan ma még semmi biztosat sem mondhatunk. Mindenképpen volt egy jelképes térbővítő szerepük a díszítésen kívül. Mindszenten is feloldották az egyszerű függőleges és vízszintes síkokkal tagolt, kissé merev románkori hajó belső terét. A fülkék elrendezése egyezett a külső faltagolással (lásd 2. sz. kép). Ez a jugoszláviai nagytótlaki (Selo) kerektemplom belső fülke és külső lizénarendszerénél is megfigyelhető. Ez a díszítő funkció kihangsúlyozásán kívül az építők mesterségbeli tudására is fényt vet. A zalamindszenti románkori templomhoz tartozott az az oszlopfő, amit a barokk oltármensa elbontásakor találtak.

48 Az egészében téglalap alakú oszlopfő hossza 40 cm, szélessége 20 cm, magassága 30 cm. 45

Harrach Erzsébet: A magyarszecsődi r. k. templom kutatása és helyreállítása. M. M. 1971/72. 130. i0 Mariján Zadnikar—

Ivan Zelko: Domanjsevci. Murska Sobota. 1974. 41—47. 57 Bogyay Tamás: A kallósdi kerektemplom. Dunántúli Szemle VII. 1940. 48 Az oszlopfőt és a román ajtókeretdarabot dr. Kovács Lajos zalalövői plébános bontotta ki a barokk oltármensából. Az ö segítségével végeztük a templom kutatását és a helyreállításban is tevékenyen résztvett. Szeretném megköszönni sok irányú segítségét.