Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Valter Ilona: A zalalövő-zalamindszenti ?. k. templom kutatása
Ferenc özvegyének, Sohonnay Margitnak teljes birtokrészét, vagyis „unam curiam nobilitariam penitus desertam in poss. Zalamyntszenth" tartozékaival együtt örökáron eladta 23 Ft-ért Szabó Pálnak. A kúria mellett nyugatról elhagyott jobbágysessió van, délre nemesi telek. 17 A jobbágy telkek pusztásodása az ország más területein is bekövetkező, természetes folyamat volt, amely párhuzamosan kísérte a jobbágyság nagyarányú differenciálódását, elszegényedését. 18 Ezenkívül volt egy másik, a következő két évszázad életét megszabó és megváltoztató történelmi tényező: a XVI. század közepétől egyre megszaporodó török támadások, melyek nyomán Zala megye jelentős része időlegesen vagy végleg pusztává vált. Amíg Thury György Kanizsa várát tartani tudta, addig a környéken nem volt nagyobb baj. 1571-ben azonban meghalt Thury György, és ezután egyre jobban megszaporodtak a török támadások a környéken. Bár Kanizsa várát 1594-ben újra megerősítették, 1600-ban az mégis török kézre került. 11 ' Ezután gyökeresen megváltozott a helyzet Dél-Dunántúlon. A magyarság ha későn is, ha nem is mindig eredményesen, megpróbált védekezni, és a török kézben levő Kanizsa ellen végvárvonalat kiépíteni. E végvárvonal egyik kis láncszeme volt a lövői „castellum". Már 1596ban, a Perneszi család osztozkodásánál hallunk róla. 20 1600-ban a vár védői kérték Mátyás főherceget, hogy 10 gyalogos katona ellátásáról gondoskodjék. E katonákat egy korábbi királyi rendelet helyezte el Lövő „castellumban". 21 1610 körül készült a javaslat a Kanizsa elleni végvárvonal kiépítéséről. E javaslat Lövőn 10 lovas, 30 gyalogos katonát említ. 22 Nem volt tehát nagy erősség, nem jelentett feltétlen védelmet a környékbeli falvaknak. Már 1609ben a lövői Perneszi család osztozkodását rögzítő oklevél egész sor olyan helységet említ a környékről, ahol csak puszta telkek vannak, de olyan helységeket is felsorol az oklevél, ahol semmi sem maradt. 23 A castellum 1678-ban „igen rossz és omladozott állapotban volt". 24 A török idők állapotának érzékeltetésére hadd idézzük Kelez Mihály levelét, melyet Alsólendváról írt 1686-ban Batthyány Ádámnak: „Az elmúlt három esztendőben a német adó miatt a végvárakba költöztek, a majorságukat azonban megtartották. A végházakban Őfelsége iratos szolgáin kívül sok a szabad legény. — A falvak pusztulnak a végházak körül... mire valók lesznek azért a végházak, ha a falvak elpusztulnak". 25 Majdnem másfél évszázadig ilyen bizonytalan viszonyok között élte életét Lövő „castellum" szomszédságában Mindszent falu népe. A törökök elpusztították a falut. Lakosainak hódoltság alá vetéséről írásos adat is beszél. 1583-ban, Szent Dorottya ünnepén birtokrészek összeírása kapcsán történik 17 O. L. Dica Zalai kötet I. 308. vl. — Va. m. L. Kápt. Jegyzőkönyv IX. sz. 516. 1. 143. sz. 18 Juhász Lajos: A porta története. 1526—1648. Bp. 1936. 46. 19 Valter Ilona: A becsehely-polai r. k. templom. M. M. 1967/68. Bp. 1970. 336. !0 B. U. A. Esterházy cs. cseszneki ág lt. Fasc. 102. nr. 86. 1596. ! *Za. m. L. Közjegy, jkv. I. 258. 1600. | 2 0. L. Batthyány es. lt. P. 1322. Körm. Közp. Ig. ír. R. sz. 46 nr. 140. 1610—1620. ] B. U. A. Esterházy cs. cseszneki ág lt. Fasc. 102. nr. 80. ' a O. L. Batthyány es. lt. P. 1313. Majorátus 29. raksz. Alm. I. Lad 8/a m 8. 1678 5 О. L. Batthány cs. lt. Missiles 25 293. 1686. I. 2.
