Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Dávid Katalin: Adatok Zala megye középkori művelődéstörténetéhez

bízható alapot ad a terület, reméljük minél nagyobb számban meginduló feldolgozásához. Munkánk első fázisaként az oklevelekből ismert települések olyan összeállítását végeztük el, hogy melyek a bizonyosan Árpád-koriak. A művészeti anyag rekonstrukciójának ez az alapja. Nem állt rendelkezésünkre Győrffy György ,,Árpád-kori történelmi földrajza", de tapasztalatból tudjuk azt is, hogy a történelmi földrajz nem ölelheti fel soha a teljes települési rendet, hiszen készítőjének csak arra van lehetősége, hogy a korszak írásos anyagát vegye figyelembe. így nagyon sok olyan település esik ki a szűrőjén, amelyet csak a későbbi időkben említenek, pedig létezett már az Árpád-korban is. Mi tágabb módszerekkel végezzük a kiválasztást: ásatások, terepbejárások, műemléki kutatások stb. az elsősorban rendelkezésünkre álló lehetőségek. Az írásos anyag mellett ezek segítségével datálhatjuk a települést. Az okleveles kutatásnál Holub József kéziratát, illetve a Zala Megyei Levéltárban őrzött cédulaanyagát —, mely a megye történetének települések szerinti feldolgozását adja — vettük alapul. Ez tulajdonképpen — a települések létét illetően — a teljes középkori anyagot tartalmazza és csak 2—3 esetben tettünk kiegészítést, amikor úgy láttuk, hogy biztosan meglevő település kimaradt a kéziratból. Példaképpen említjük meg, hogy a kéziratban szereplő három Szentlászló település mellett még egy azonos nevű létezett,

2 és az általa írt Andráshida véleményünk szerint nem lehet azonos az Egerszeg mellettivel. Ezeken kívül feltételezünk az általa említetteken kívül még egy Boldogasszonyfalvát Kapornak mellett.

3 Az így nyert településeket három csoportba osztottuk, aminek kizárólag gyakorlati jelentősége volt. Ugyanis az egykori megye ma két megyéhez tartozik: Veszprémhez és Zalához, a harmadik rész pedig Jugoszláviához. Mint említettem, ezt a felosztást gyakorlati szempont indokolta, mert kutatásunkat elsőként a mai Zala megyéhez tartozó részen kívántuk megkezdeni. Azonban meggyőződésünk szerint a gyakorlati szempontot elvi okok is indokolttá tették, amit elsősorban Veszprém és Zala viszonylatában tudtunk lemérni. Ugyanis a középkori Zala vármegyét — eddigi megfigyeléseink szerint — két kulturális központ irányította, Veszprém és Zalavár. Az észak—északkeleti részen több olyan sajátsággal találkozunk, amelyek inkább Veszprémhez kötik az emlékeket, míg a Zala völgy, a Zala—Mura közti terület településrendje ezektől eltérő sajátságokat mutat. Oka elsősorban a földrajzi sajátságokban kereshető, de meggyőződésünk, hogy a történelmi gyökerek, a megelőző évszázadokból eredő kontinuitás, a nagy nemzetségek elhelyezkedése stb. mind közrejátszik ebben. A kutatást tehát a mai megye területén végeztük, a Holub által gyűjtött helységnevek pontos topografizálásával. Egyelőre 509 középkori települést tudtunk biztos helyhez kötni. Ebből mintegy 240-ről állapíthattuk meg, hogy eredete az Árpád-korba nyúlik, 145 településnél csupán a lehetősége van meg ennek, ezeket bizonytalannak minősítettük és végül 124 települést vettünk késő2

Az általunk felvett négy Szentlászló azonosítása: Zalaszentlászló, Pusztaszentlászló, Szécsiszentlászló, Bucsuszentlászló. 3 Régi térképek jelzik a település helyét. Pl. az 1792-es.