Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Cs. Sós Agnes: Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról

dusokban használták, az eddig feltárt sírok közül csak kevés esik a kőbazilika fennállásának idejére. A temetkezési periódusok ilyen jellegű megoszlására a rétegviszonyok, összevetve a leletanyaggal utalnak: az Árpád-kori sírok ásásakor átvágták a kőbazilika első járószintjét jelentő planírozási réteget („R") és egyik ilyen sírban S-végű haj karika volt. Eddigi megfigyeléseink szerint temetkezések az árvizet követő átépítés után már egyáltalában nem történtek a bazilika mellett/'

3 Mielőtt a récéskúti feltárások problematikáját lezárnám, két kérdésre kell kitérnem. Elsőnek arra a véleményre, mely az 1953, 1961—1963 évi eredményekre vonatkozik, közelebbről a fa—kőkonstrukciós templomra. Ez a vélemény a feltárt cölöprendszert magával a kőbazilikával hozza kapcsolatba: 1. A cölöprendszer a kőbazilika építésénél használt munkaállványzat maradványa; 2. A cölöprendszer felett húzódó és azzal bizonyos összefüggésekben jelentkező törmelékréteg („R") keletkezését a kőbazilika építése megelőzi. Ezt a két pontban összefoglalt „alapelmélet" (Tóth Sándor)'

1

'

1 a kőbazilika 11. századi datálását elfogadja. Az „alapelmélet" továbbfejlesztése viszont visszatér a kőbazilika 9. századi datálásához és ezt kívánja összhangba hozni azzal a prekoncepcióval, hogy a cölöprendszer a kőbazilika egyik periódusát jelenti, egyúttal pedig megkérdőjelezi az 1953., 1961—1963. évi ásatások megfigyeléseinek hitelességét és a megfigyeléseken épülő értékeléseket (Szőke Béla)/'

5 Az alábbiakban néhány pontban összegzem az „állványelmélet" főbb negatívumait. Részletezésre a jegyzetanyagban térek ki: Isd. 35, 43, 46—50. jegyzetek. 1. Az „állványelmélet" nem veszi figyelembe, sőt említés nélkül hagyja, hogy a fa—kőkonstrukciós templomra vonatkozó technikai adatok, statikai, szerkezeti rekonstrukciók Thomas Antal építésztől származnak. Hasonló rekonstrukciók tudvalevőleg a megadott ásatási adatok, felmérések alapján készülnek, a jelenségek együttes mérlegelésével. így az ,,állványelmélet" faszerkezetekre vonatkozó spekulatív megállapításai nem csak hogy feleslegessé váltak, de arra is rávilágítanak, hogy nem átgondolt, kellő technikai ismeretekre támaszkodnak/

6 2. Az „állványelmélet" a fa—kőkonstrukciós épülettel kapcsolatba hozott cölöprendszert indokolatlanul tárgyalja úgy, mintha azt a feldolgozás fatemplommal magyarázná. így hamis fénybe kerül az elmélet által vitatott megállapítások tárgya (vonatkozik ez főleg Tóth S. megállapításaira). Részben ez az oka annak, hogy a jelenségekből levont, de az elmélet által vitatott következtetések maguk is eltorzítva kerülnek megvitatásra/'

7 3. Az elmélet összefüggéseikből ragad ki jelenségeket és „válogatott" adatokra épül, vonatkozik ez úgy magára a szóbanforgó cölöprendszerre, mint az azzal kapcsolatos planírozási rétegre. („R"), továbbá a temetkezésekre. Először a cölöprendszerről beszélve: nem veszi kellően figyelembe a) a feltárt cölöprendszer cölöphelyeinek egymáshoz és a kőbazilikához való viszonyát; b) a cölöphelyek „szerkezeti" sajátosságait; с) a feltételezett állványzattal kapcsolatba hozott cölöprendszer egyes részleteire kellően meg nem alapozott magyarázatokkal érvel.

48 A rétegviszonyokra levont következtetések: összefüggéseikből kiragadott jelenségek átértékelései, mely az adott terepviszonyoktól elvonatkoztatott (a