Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Cs. Sós Agnes: Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról
nyékre támaszkodhattak az ugyancsak a háború után, 1946-ban induló ásatási periódus eredményeire, sőt részben problémafelvetéseire is, mivel azok a IX— XI. századi kérdéskomplexummal is összefüggtek. A tervásatások 1946—1948. évi periódusára esik a récéskúti bazilika feltárása és egy Árpád-kori kápolna részbeni feltárása a Vár-szigeten, 4 de az ásatásvezetőt, Radnóti Aladárt a kutatás beindításában főleg a római—középkor-kontinuitás problematikája érdekelte. 1946. évi jelentése szerint „ ... Az ásatás mint probléma kutatás könyvelhető el, mivel több régészeti és történeti problémát igyekezett megoldani. Kerestük az ún. keszthelyi kultúrának központját és gyökereit a Balaton délnyugati sarkában, Ugyanígy a továbbélő avar-szláv kultúrát, amely behúzódott a Zala folyó mocsaraiba. E kultúra keresztény tradícióit, amelyek átélik a magyar államalapítás idejét.. ." 5 Az 1947-ben lezárt eredményeket az ásató jelentés formájában tette közzé és az esetleges Fenékpuszta—Zalavár relációkat tárgyalva, zalavári kutatásának eredeti célkitűzéseire is kitér: Valószínű. . . . hogy az avarok idejében a környéken egy másik központ is alakult, a fenékpusztai erőd pusztulása után. Zalaváron, hasonlóan Fenékpusztához, a Zala mocsarai és a Kis-balaton igen jó védelmet biztosítottak az itt meghúzódó lakosságnak ... Nem lehet véletlen tehát, hogy az avar uralmat követő időben Pribina székhelyén, Mosaburgban három templomot építenek, az egyiket Szent Adorján tiszteletére, továbbá, hogy Szent István éppen Zalaváron alapít apátságot, ugyancsak Szent Adorján tiszteletére." 6 Összefoglalva: az ötvenes éveket megelőző ásatások, ifgyelembe véve az írott forrásanyagot és a korábbi régészeti és topográfiai megfigyeléseket, főleg a terület elsőnek „megfogható", vagyis a „Pribina-kori" település közvetlen előzményeit, ennek korábbi gyökereit kívánták tisztázni. Időben akár az avar uralom korszaka felé, akár az Árpád-kor felé tekintünk, a zalavári ásatások problemtikájának gerincét mindenképpen a IX. század és ezen belül az ún. „Pribina—Kocel-kor" képezi, e kor kérdéseinek rövid áttekintése tehát bevezetés az eredmények ismertetéséhez. 7 Egyetlen részletesebben írott forrásunk, a 871 körül Salzburgban keletkezett „Conversio Bagoariorum et Carantanorum" adatai közismertek, értékelésükkel összefoglalóan vagy egy-egy részproblémával kapcsolatban sokan foglalkoztak. Részben a „Conversio", részben okleveles adatok adják meg a korszak időhatárait: kb. 840. — kb. 874.. Ezen belül Pribina halálára leginkább 860 vehető számításba. E rövid, nem is egészen negyven évet felölelő korszak értékeléseiben a legvitatottabb kérdések a következők 1. az ún. „Pribina hercegség" viszonya a frank birodalomhoz; 2. az ún. „Pribina-hercegség" területi kérdései és részben ezekkel kapcsolatban a IX. századi források által közvetített helynevek azonosítása; 8 3. Kocel utódlásának kérdése majd szerepe a Cyrill-Method misszióban, illetve magatartásának esetleges politikai háttere. Mindhárom kérdéscsoport lényegében összefügg a „pannonszláv állam" elméletével, vagyis azzal a feltételezéssel, hogy a IX. század folyamán a Dunántúlon egy szláv államalakulat jött létre. Bár ez az elmélet ma már elavultnak tekinthető (tarthatatlanságára többek között a magyar állam jogi terminológia szláv jövevényszavainak elemzése mutatott rá), Pribina és Kocel „hercegségének" kérdése lényegében vitatott maradt és a szakirodalom gyakran használja a „vazallus fejedelemség", „vazallus hercegség" terminusokat. A magam részé-