Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DR. TAKÁCS IMRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR KÖZJOG - III.Deák közjogi nézetei és szerepe - A politikai jogok

lenzék nyílt küzdelme ezt megakadályozta, Deák szavaival: „...nyomorult constitueió lenne az, amellyel ellenkeznék több millió leghasznosabb polgártársaink élelméről a gondoskodás, és szerencsétlen haza volna, melynek institúciói azt kívánnák, hogy azon millióktól, kiktől minden jussokat megtagadnánk, most még az élelmet is elvegyük."

29 A polgári átalakulás feladatait hazánkban a köznemesi réteg sürgeti. Ez egyben azt eredményezi, hogy a jobbágyság radikális eszközökkel történő felszabadítása fel sem vetődhet. A küzdelem az alsó tábla kovácsolódó ellenzéki többsége és a főrendek között a törvényalkotás síkján folyik. A polgári jogok és a kötelezettségek egyenlősítését sem az 1836. évi, sem az 1840. évi törvénycikkek nem biztosították.

30 Az ellenzék a földesúri tulajdon jogi vitáiból a polgári törvénykönyv kidolgozásával szeretett volna kijutni. Ez a szándék változatlan maradt és Deák 1848-ban törvénybe is véteti a törvénykönyv előkészítésének feladatát. Á jogegyenlőség tehát az eszmei követelések szintjén marad, legfeljebb a jogalkotás irányelvének tekintik, amely végül az 1848. évi törvényalkotásban érvényesül, így a közteherviselés kimondása, az úrbéri tartozások eltörlése, a népképviselet elvének elismerése, a vallásszabadság deklarálása már a jogegyenlőség jegyében történik.

31 A politikai jogok Az ellenzék tételes program nélkül is kénytelen volt a legfontosabb politikai jogok követelésével fellépni. Erről gondoskodott a bécsi kormány a maga túlkapásaival, besúgói, börtönei és szolgalelkű bírái közreműködésével. A szabadságjogok követelése megint csak a rendi alkotmányra épül, de kiterjesztő értelmezéssel a nemesi kiváltságok általános emberi jogokként jelennek meg a diétán elhangzó ellenzéki szónoklatokban. Ez az esetlegesség magyarázza, hogy az emberi jogok katalógusa az Ellenzéki Nyilatkozatba sem került be, megmaradt az a pozsonyi országgyűlési ifjak tiltott olvasmányának. 1848. márciusa is készületlenül érte a törvényhozókat, csak a már korábban követelt szabadságjogok becikkelyezésére került sor. 29 A legelők tárgyában. Deák beszédei I. 124—125. pp. 30 A jobbágyok helyzetét csak részben javítják a törvények: — az 1836: 6. tc. rendelkezett a legelőkről, de a földesurak számos visszaélést követtek el; — az 1844: 4. tc. tette lehetővé, hogy a jobbágyok nemesi birtokot vásárolhassanak; — az 1836: 11. tc. kimondja, hogy a jobbágytelket használó nemesek is adóznak; , — az 1840: 7. tc. módosítja az 1836: 8. tc.-et és lehetővé teszi az önkéntes örökváltságot. A 8. tc. pedig a jobbágyok örökösödését szabályozza. A nagybirtok munkaerőszükségletét biztosítja az 1840: 9. tc. a zsellérek és napszámosok helyhezkötésével, az útlevél bevezetésével. 31 V. ö.: Máthé Gábor: A jogegyenlőség és a törvény előtti egyenlőség kérdései a reformkorban. Acta Facultatis Politico-Iuridicae Tom. X. 341—361. pp.