Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
DR. TAKÁCS IMRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR KÖZJOG - I.Bevezető megjegyzések
hivatali pályákon szükséges mértékig volt kötelező. Az akadémia a törvények szerepének, az alkotmányosságnak a tanításával segítette hallgatóiban a közjogias gondolkodás kialakulását. Eckhart-tól tudjuk, hogy a győri akadémia a színvonalas intézmények közé tartozott és több tanára kapott egyetemi kinevezést. Deák tekintélyesebb tanárait mind megtaláljuk azok között, akiknek előlépése napirendre került. 7 A győri akadémia későbbi felfüggesztése talán feljogosít arra, hogy legalább részben visszavetítsük a megelőző évtizedekre az ott uralkodó progreszszív felfogást. A forradalom és szabadságharc bukása után az abszolutizmus a győri akadémiát ugyanis forradalmi szelleme miatt szüntette meg. Deák nem elégedett meg az akadémiai végzettséggel. Annak ellenére, hogy nem készült ügyvédi pályára, Pesten letette az ügyvédi vizsgát is. így a haladó jogi eszmék és a pozitív jog széleskörű ismeretében kezdhette meg közéleti pályafutását. Ami politikai elkötelezettségét illeti, a történettudomány adataira kell támaszkodnunk. Politikai nézeteinek rendszere osztályhelyzeténél fogva nem léphette át a haladó középnemesi-értelmiségi gondolkodás korlátait. Elvhű, koncepciózus szabadelvű politikusként jellemzik, aki szükséges esetekben kompromisszumokra kész, a végcél feladása nélkül a részleges eredményeket is elfogadó politikus. Szerénysége, puritán jelleme köztudott volt. Szónoki sikereit meggyőző, logikus érvelésével, következetességével érte el. Ezek a tulajdonságok jellemzik írásait is. Deák Ferenc politikai meggyőződése alapján csatlakozott a pozsonyi diétán a liberális ellenzékhez. Tisztelte Széchenyit, Kölcseyt, hamarosan szoros kapcsolatba került Wesselényivel. A zalai táblabíró mindenekelőtt jogászként tűnt ki ellenzéki társai közül. Később is, egész politikai pályafutása alatt kiválóan hasznosította jogi felkészültségét, ami személyében pontos helyzetfelismeréssel, finom taktikai érzékkel párosult. Eltérően korunk fejlett racionalizmusától, amelyben közgazdák, mérnökök, orvosok a jogászokkal, szociológusokkal stb. együtt fogalmazzák meg a társadalom igényeit, a múlt században még a jogászok rezonáltak a leggyorsabban a társadalom bajaira. Deák humánus beállítottsága, haladó gondolkodása és jogi műveltsége folytán minden adottsággal rendelkezett ahhoz, hogy felfogja, értékelje a társadalom problémáit, keresse azok megoldásának olyan módozatait, amelyek a haladás erőviszonyainak, valamint a nemzetközi helyzetnek a számbavételével lehetségesek voltak. 7 Ferenczi szerint Deákra „jogi tanárai közül Szibenliszt Mihály, Bognár és Beke voltak nagyobb hatással." Bognár Józsefet, a magyar közjog tanárát 1824-ben a magánjog tanárává, Szibenliszt Mihályt, a természetjog és közjog tanárát 1827-ben á római jog tanárává a pesti egyetemre nevezték ki. A pesti kar 1825ben támogatta a Deákot ugyancsak tanító Kmety Andrást, a statisztika és bányajog tanárát, illetőleg ismételten is Beke Farkast, a kameralisztika tanárát, de nem nevezték ki őket. (Eckhart 273., 287., 289. és 293. pp.)
