Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
NIZSALOVSZKY ENDRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR POLGÁRI MAGÁNJOG KIALAKULÁSA - V. Az Országbírói Értekezlet előzményei
Ez a deklaráció az egész Livre préliminaire-vel együtt annak ellenére is kimaradt, hogy védelmében Portalis az államtanácsban egyik legnevezetebb beszédét mondta el. Ne tételezzük fel, hogy ez a törlés a porosz Landrecht és az Optk esetéhez hasonlóan hatalmi okból történt. Fogadjuk el azt az adatot, hogy a tanács minden résztvevőjének helyeslésével találkoztak Portalis gondolatai, de sok bölcseleti és kevés jogi, valóságos jogszabályi elemet találtak benne. Az elvi alap érintetlensége mellett szól mindenesetre, hogy a törlés konzekvenciájaképp a további szövegen semmit sem kellett változtatni. 31 V. Az Országbírói Értekezlet előzményei A francia forradalom eredményeiből leszűrt, de a „forradalmi láz" tüneteit már nélkülöző, a polgári rend következetesebb felépítését szolgáló Code Napóleon az elmondottakból kitűnően nagyon jól összhangzott a centralistáknak az erőszakos forradalmi lépésektől idegenkedő szemléletével. Tudjuk, hogy ez az összhang nem juthatott nagyobb kodifikációs alkotásban kifejezésre, hanem ahelyett az Obért által alkotott ITSZ vette elejét annak az ítélkezési anarchiának, amelyet az oktrojált Optk kötelező erejének megszűnése után a hatálybalépése előtti magyar jog alkalmazásbavétele annak folytán jelentett, hogy senki sem állapította és állapíthatta meg hitelesen mi az 1848-as Más alkalommal foglalkoztam azzal a jelenséggel, hogy az emberi és az állampolgári alapjogok sorából az egyesülési és gyülekezési jog, mint francia forradalmi követelmény hiányzik. Nincs e jogoknak nyoma a magyar 48-as követelmények közt sem. (Nizsalovszky: Alanyok. 1955. 403. és köv. pp.) Ügy láttam, hogy a francia forradalom Turgot bizalmatlanságát tette magáévá minden szervezettel szemben, amely az állam és az egyes között az egyest magához köti. Az ilyen szervezet feudális jellegű alakulattá válhatik, nem szólva a politikai erőtényezővé válásáról. Az utóbbi vonatkozás a munkásosztály szervezkedésével szemben aggasztotta a burzsoáziát. (Saleüles: De 1-a personalité juridique. 2. ed. 1922. 22. p.) Az 1848. évi francia alkotmány 8. cikke még mindig bátortalan és fenntartásokkal terhelt módon végre mégis deklarálta az egyesülési szabadságot, de a munkásszervezeteket tiltó Chapellier törvényt csak 1864-ben helyezték hatályon kívül. Marx a tilalmat nem tekintette a francia alkotmányba ütközőnek, mert az egyesülési szabadság deklarálása nyilván csak a burzsoázia uralmával összhangban álló tömörülésekre vonatkozott. — Magyarországon inkább korlátozó, mint jogot elismerő fogalmazásban a gyülekezésekről az 1868. évi 128. ein. sz., az egyesületekről az 1873. évi 1394. és 1875. évi 1508. sz. belügyminiszteri rendeletek szóltak először. A közjogi irodalomban találkozunk a törvénnyel való megoldás kívánalmával, amelynek bekövetkeztéig ezt az emberi jogot a szokásjog által elismertnek igyekeznek beállítani. Így Nagy E.: 1914. — 156. p. — A szokásjogi szemlélet egyébként — ellentétben a másik két törvénykönyvvel, — a magyar kodifikátorok számára szimpatikus vonása lehetett a Code-nek. Portalis tanulságtétele szerint, a- Törvénykönyv célja a kérdések nagy vonásokban, alaptételekkel való megoldása, hogy irányítsa az ítélkezőket a továbbépítésben. Ez a szemlélet a kodifikáció utáni továbbfejlődésnek kíván kaput nyitni, ami sokoldalú — a történelem által nem igazolt — ellenvetést provokált (pl. Montpellier törvényszéke részéről). Saleüles: 1904. 105. 1. kiemeli éppen azoknak a jogászoknak egy évszázadon át szerzett érdemeit, akik az életviszonyok változásaival, az ügyletek formuláinak kiépítése útján tartottak lépést.
