Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

NIZSALOVSZKY ENDRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR POLGÁRI MAGÁNJOG KIALAKULÁSA - IV. A magyar kodifikáció mintaképe

Bízhattak abban is — Deák a törvényhozás, Szalay pedig emellett a kiadója irányában — hogy a törvénykezés folytonosságát biztosító legfontosabb rendelkezéseket tartalmazó kisebb törvényben a teljes javaslat előterjesztésére nem lesz nehéz a törvényhozástól megfelelő határidő meghosszabbítást kapni, amihez hasonlóval a Projectum tekintetében már az 1805. évi Decrétum 8. cikkében is találkozunk és amely törvényhozói halasztás esetében a kiadót sem lett volna nehéz a Szalayval kötött szerződés határidejének megfelelő meghosszabbítására rábírni. A Suarez vezette bizottság kodifikátori munkásságához fűződő 1791. március 20-án, majd visszavonás után 1794. február 5-én újból kihirdetett porosz Landrecht, a Zeiller vezető kodifikátori munkájának eredményeként értékelt 1811. évi Optk. és Napóleon mint első konzul által Portalis vezetésével kiküldött bizottságnak a császár személyes közreműködésével kidolgozott 1804. évi francia Code civil volt az a három egymáshoz hasonló jellegű „gyűjtemény", amelyek közül — Idahegy új Parisaként — Szalay az aranyalmát, a recepció vágyálmát odaítélte. Kérdés azonban egyfelől valóban olyan nagy-e a szakadék a három hatalmas mű között és közülük kettőnek rendkívül hosszú időre szóló életbenmaradását is figyelembevéve, — mint ahogy Szalay látta. Érdemes ennek tisztázása végett egy pillantást vetni a három törvényművet irányító vezérelvekre. i Az embernek veleszületett alapjogai, amelyek már a korábbi évszázadok scholasticus, humanista és természetjogi irodalmában is szerepelnek, a XVIII. század második felében öltenek olyan formát, amelyben a polgári osztály jogainak kivívásában, uralmának megszerzésében harci eszközzé tudnak válni. E harci eszköz vonzóerejét fokozza, hogy az ami valójában a társadalom egy rér tegének jogát szolgálja, az egész emberiség, minden ember javára elismertetni kívánt jogok képében jelentkezik. A közös vonást a három törvénymű között a lírai hangvételtől sem idegenkedve, Eörsi így emeli ki: „A kodifikációs eszméket a felvilágosodás és a természetjog építette ki. Ezek Franciaországban a forradalmat előkészítő robbanó töltettel ellátott eszmék voltak, a német és osztrák világban azonban a nyáját terelő jámbor pásztor sípján szólaltak meg az uralkodók kegyéből és az általa engedélyezett mértékben" .. . „így jöttek létre" ... a felvilágosodás és természetjog meghunyászkodott, férfiatlanított változatai által támogatva a porosz ALR és az osztrák ABGB"

23 E tételek bizonyságait nem nehéz megtalálni. A porosz Landrecht életbelépését II. Frigyes két évvel elhalasztotta, mert ki kívánta belőle hagyni az állampolgári jogokra vonatkozó rendelkezéseket.

24 Az emberi jogok francia deklarálását ülteti át az osztrák tervezetekbe Martini. Szemben a Codex Theresianus néhány utalásával tervezetében kiEörsi: 1975. (68) 146. p.; (302) 495. p. Eörsi: 1975. (68) 146. p. Mégis a Landrecht 82. §-a kifejezetten elismeri bizonyos emberi jogoknak a születéssel keletkezését, a 83. § pedig azt mondja ki, hogy az emberek általános jogai a természetes szabadságon alapulnak.