Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

A Magyar Történelmi Társulat és a TIT 1975. december 12-én tartott Deák vitaülését Hanák Péter annak a problémának felvetésével kezdte, miért nincs Deák Ferenc személyiségének formálódásáról tudományos színvonalú történelmi irodalom, mikor nagy kortársairól, Széchenyiről, Kossuthról, Eötvösről, Csányiról stb. oly sok különböző nézőpontú, de kétségtelenül tudományos történeti mű jelent meg. Ami Deákról napvilágot látott, még saját korának szempontjából nézve is sok hiányosságot mutat. Nem erre az akkor megválaszolatlanul maradt kérdésre kíván választ adni ez a kötet. Még csak nem is pótolni kívánja az eddig mulasztottakat, hisz nem kísérli meg Deák személyisége és történeti szerepe formálódásának egészét megrajzolni, csupán adalékokat nyújt. Az itt jelentkező 12 történész kutató mindegyike csak egy-egy kérdést ragad meg, a nagy személyiség életéből. Nagyon fontos kérdések tárgyalása elmaradt. így az 1843. évi büntetőtörvényjavaslat megalkotása, amit egyáltalában nem pótol Fayer László hatalmas anyaggyűjteménye. 1848-as igzaságügyminiszteri működését néhány évvel ezelőtt Sarlós Béla külön munkában jellemezte, így érthető, hogy e kötet nem foglalkozik vele. De a legproblematikusabb tevékenység, a kiegyezés előkészítése, Deák első kísérleteinek politikai indokai, az 1861-ben vallott álláspontjától való eltérésének politikai összetevői itt sincsenek feldolgozva. Erre nem akadt vállalkozó. Kötetünk tehát nagyon is hiányos. Mégis Deák születésének (1803. október 17.) közelgő 175., halálának (1876. jan. 28.) pedig most múlt 100. évfordulója kötelességévé teszi Deák Ferenc szülő megyéjének, melyet lényegileg 15 éven át képviselt a rendi országgyűléseken, és amelyhez az államférfi haláláig ragaszkodott, hogy azt, ami az eddig feltárt források alapján kétségtelenül bizonyítható, amihez az itt jelentkező kutatók hozzáfértek és megnyugtatóan tisztázni tudtak, azt a magyar történettudomány, de az érdeklődő közönség számára is hozzáférhetővé tegye. Érthető tehát, hogy aránylag sok tanulmány foglalkozik Deák 1848 előtti szerepével, hisz abban is akad tisztázni való, és mint a befejező dolgozatból kitűnik, a kortársak előtt sem volt egyértelműen világos, bár az is lehet, hogy a politikailag Deákkal szembenállók szántszándékkal ködösítették el ezt a témakört is. A másik témakör, amiben kötetünk újat, többé kevésbé ismeretlent hoz, a kiegyezés utáni öreg Deák néhány jellemző vonása, felfogása az európai és belpolitikáról, amelyek arra is utalnak, hogy fiatalkori taktikájának néhány jellemző vonását öreg korában is megőrizte. Tanulmánykötetben szokatlan, hogy egyetlen eddig kiadatlan Deák levél közzétételével kezdjük a kötetet. De kötelességünknek tartjuk a nálunk őrzött, eddig ismeretlen írást közzétenni, márcsak azért is, mert — bár