Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA
matlanságot tanúsítunk a püspöki kar, vagy a plébánosok iránt, noha azok jobban megérdemlik, vagy legalább nem érdemlik meg kevésbbé a bizodalmat, mint Anglia vikáriusai". Kevésbé lepte volna meg, ha nem az egyetem jogtanárától hallotta volna, „a ki tudja, vagy legalább kellene tudnia, hogy a midőn a törvényhzás garanciákat keres, nem bizalmatlanságból indul ki; kinek már mint magyar polgárnak is kellene tudnia, hogy nálunk a fejedelmet is megesküdtetik az alkotmányra; és fogná azt mondani, hogy ez sérti a fejedelmet, mert bizalmatlanságot árul el a személye iránt?" Az angol püspöki egyházat meg éppen nem akarja mintának tekinteni. Önérzetesen mondotta, hogy „Magyarország katolikusai, kik mind az ország népében mind a törvényhozásban a többséget képezték, mennyivel tisztábban állottak mindez ideig az országban levő más felekezetek irányában, mint az angol püspöki egyház áll az irlandi katolikusok iránt". 119 Itt egyébként az autonómiai választásról van szó, s Deák nem pártolja a plébános hivatalból! választási elnökségét. Végül is úgy egyeztek meg, hogy a plébános csupán tájékoztatja a jogosult híveket, akik az összeírás teljesítésére és a választás vezetésére egy öttagú bizottságot választanak, amelynek tagjai közé megválaszthatják a plébánost is. 120 Deák közreműködött ezután a választásoknál, a felebbviteli fórumot képező központi bizottság kialakításánál, s javaslatára akként szövegezték a szabályzatot, hogy ott az egyházi tagok hivatalból való részvételét kiiktatták. 121 Deáknak az autonómiai előkészítő gyűléseken elhangzott felszólalásai logikusan összeállított láncszemei voltak a liberális egyházpolitikának, amelynek során Deák a katolikus vallás önkormányzatán belül is érvényesíteni tudta azokat az elveket, amelyet a hatalom gyakorlói érdekeik rosszul felfogott védelmeként kárhoztattak. Deák Ferenc világos okfejtése lefejti ezekről a viták során rárakott szofizmát s a magas klérus résztvevő tagjai is kénytelenek logikája előtt meghajolni. Az előkészítő gyűlést a prímás október 13-án berekesztette, s annak a reménynek adott végül is kifejezést, hogy a nyílt és lojális eszmecsere mellett létrejött szabályzat általános bizalmat fog kelteni. 122 Az autonómia szervezésében most pauza következett. A vatikáni zsinat közben megindult tárgyalásai, az infallibilitás dogmája körüli, politikai térre is átcsapó harc sok tekintetben elterelte a figyelmet az autonómiáról. A püspöki karnak Rómában tartózkodása és a zsinat körüli tevékenysége is halasztólag hatott a szervezkedésre. 1870 februárjában ugyan megkezdődtek az autonómiai követválasztások, de vontatottan haladtak. Deáknak Munkácsról, illetve Szatmár megyéből felajánlották a mandátumot az autonómiát szervező gyűlésbe. Egészségi állapotának romlása mellett az előkészítő gyűlésen tapasztaltak is elkedvetlenítették, így azt táviratozta Munkácsra: „Haladott korom, bomladozó egészségem és az országos képviselői állás teendői lehetetlenné teszik, hogy a közelebb tartandó katolikus gyűlésre a választást elfogadjam. Szíves köszönet a bizalomért, de e megbízást sem Szatmár megyéből, sem e 119 Deák Ferenc beszédei. VI. k. 245. 1. 120 Deák Ferenc beszédei. VI. k. 247. 1. 121 Deák Ferenc beszédei. VI. k. 247—249. 1. m Magyar Állam, 1869. okt. 15. Török, Autonómia, 197. 1.
