Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

MÁTHÉ GÁBOR: DEÁK FERENC EMLÉKÉNEK TÖRVÉNYBEIKTATÁSA (1876: III. tc.)

A javaslatot kísérő kormányindoklás rendkívüli intézkedésnek minősítette az előterjesztést. Az eljárás magyarázata alól azzal tért ki, hogy szinte egyedülálló, ha valaki oly hosszú időn át, oly önzetlenül és oly kivételesen nagyszerű helyzetben szolgálhatta hazáját.

11 A „rendkívüli intézkedés" megszületésének körülményei is figyelemreméltóak. A megemlékezés záróakkordjaként tervezett javaslat viszonylag késői nyilvánosságrahozatala a politikai körökben „mendemondákra" adott okot. A sajtó állásfoglalása szerint ezeket Tisza oszlatta el úgy, hogy az egész kormány nevében tett előterjesztést, s azért nem korábban, „hogy a pártszenvedélyt fel ne keltse", az uralkodónál történő bemutatás előtt.

12 Az említett érv talán motiválta a miniszterelnök taktikáját, de korántsem ez volt a döntő körülmény. Ismeretes az 1867-ben elfogadott minisztertanácsi titkos szabályzat rendelkezése, mely a kormányt kötelezte, hogy a parlament elé csak előzetes uralkodói jóváhagyással terjeszthet törvényjavaslatot.

13 Tény azonban az is, hogy a minisztertanácsi jegyzőkönyvekben nincs nyoma a kormány javaslattételi szándékának. A törvényjavaslat képviselőházi bemutatásához időben legközelebbi minisztertanács, az érintett témában csupán Deák Ferenc orvosának kitüntetését javasolta, a hosszú éveken át tanúsítottt önfeláldozó munka méltó elismeréseként.

14 A kormányfő által benyújtott törvényjavaslat előzetes jóváhagyásának megtörténtéről csupán egy későbbi dokumentum tanúskodik: az országgyűlési tárgyalásokon elfogadott és szentesítésre megküldött javaslat miniszterelnöki felterjesztése. A reasszumálás a királyi „consensus" nem lényegtelen mozzanatára utalt. Az uralkodó, a személye körüli miniszter „szóbeli közlése folytán megengedte, hogy a kormány Deák emlékének törvénybeiktatásáról javaslatot tegyen az országgyűlés elé."

15 Tisza nemcsak a kezdeményezésben, hanem a törvény végrehajtásában is meghatározó szerepet vállalt. 2. Az országgyűlési gyakorlat ezúttal jelentősen eltért a korábbitól. A képviselőház osztályainak tárgyalását követően — az ellenzék egyes tagjai aggályoskodásának ellenére — a központi bizottság előadója a február 12-i ülésen jelentést tett a törvényjavaslat elfogadásáról.

16 A preambulumból és négy szakaszból álló javaslat szerkezetét tekintve, különösen pedig tartalmára nézve nagy hasonlóságot mutat az 1848: I. tc.-vel, amely József nádor emlékének törvény beiktatásáról rendelkezett.

17 A szöve11 Képviselőházi Irományok V. köt. 1876. 173. szám, Törvényjavaslat és Indokolás Deák Ferenc emlékének törvénybeiktatásáról. 12 Magyar Polgár X. évf. 36. sz. 1876. február 15. 13 V. ö.: Szabad György :A kiegyezés tartalma, In: Magyarország története 1849— 1918., Az abszolutizmus és a dualizmus kora. Szerk.: Hanák Péter—Erényi Tibor —Szabad György, Budapest 1972. 129—130. pp. 14 OL K 27 1876. február 10. 7. sz. Minisztertanácsi jegyzőkönyv. 15 OL K 26 ME 262/1876. 16 Képviselőházi Irományok V. köt. 1876. 176. szám, Képviselőházi Napló, 1876. 88. orsz. ülés 356—357. pp. 17 Magyar Törvénytár 1836—1868. évi törvénycikkek Budapest 1896.