Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

KOMJÁTHY MIKLÓS: FERENC JÖZSEF A „PERFID” DEÁK FERENCRŐL

ruárjában meg is jelentette a félhivatalos Wiener Abendpostban. A cikk, röviden vázolván, miképp állnak a dolgok Magyarországon, nyomatékosan kiemelte, nem kell attól tartani, hogy életre hívják a független magyar minisztériumot s, hogy a korona a lajtáninneni érdekeket veszélyeztető engedményeket tesz a magyaroknak. Az Abendpost közleménye kínos feltűnést keltett Budán, és nem kis mértékben járult hozzá a magyar álláspont megmerevedéséhez. Megfogalmazását még Mailáth és Esterházy, sőt Ferenc József is túlélésnek találta. A két miniszter, majd maga az uralkodó is szemrehányást tett Belcredinek, kivált azért, mint ez Ferenc Józsefnek alább, teljes terjedelmükben most közlésre kerülő leveleiből

3 kitűnik, hogy a cikk oly határozottan támadta meg a magyaroknak éppen a felelős minisztérium felállítására irányuló kívánságát. A támadásnak súlyt hh'atalos lapban („in einem offiziösen Blatté — ahogy Ferenc József február 13-i levelében írta) történt közzététele adott. A Pesti Napló sorozatosan szembeszállt a bécsi lap közléseivel. Ma a császárnak és minisztertársainak levelei is elcsüggesztették Belcredit. Lépésének, amelyet célszerűnek, sőt jószándékúnak vélt, nyilvános dezavnálása azután, lemondásra bírta az államminisztert. A császár és minisztereinek táviratai sem tudván álláspontja megváltoztatására bírni, Esterházy felment Bécsbe, hogy biztosítsa Belcredit Ferenc József változatlan bizalmáról, s őt Budára hívja. Belcredi végülis visszavonta lemondását, amely tehát nem járt alkotmányos következményekkel, amely azonban élesen rávilágított a kiegyezési tárgyalások válságára.

6 A továbbiak helyes értékelése végett hadd emlékeztessek arra, mennyire megörült Ferenc József, amikor megtudta, hogy a jeles húsvéti cikket Deák Ferenc írta.

7 1865 második felében még úgy látszott, hogy a Habsburg-monarchia uralkodója kiegyenlítést kereső törekvéseiben egyaránt támaszkodhatik Deák Ferencre, a szabadelvű, dualista, magyar és Belcredire, az erősen konzervatív, föderalista, osztrák politikusra.

8 Szemében a két államférfit, a Monarchia jövőjét illető nézeteik alapvető különbsége ellenére, erkölcsi komolyságuk, jellemszilárdságuk és következetességük rokonította. Olyan tulajdonságok, amelyeket az adott pillanatban, ha csak átmenetileg is, jól hasznosíthatott. A hasznosság szempontja pedig nem kis szerepet játszott Ferenc József politikájában. Deák Ferencről jól tudta azt is, hogy nemcsak taktikai jellegű, alkalmi álláspontja, hanem mélységes, jogi meggyőződése volt: Magyarországnak dolga, tárgyalni 5 Közös minisztertanácsi jegyzőkönyv-kiadványomhoz kutatván 1972 novemberében Brno-ban, Brettner-Messler fentebb idézett művének utalása (LXVII. 1.) nyomán bukkantam e levelekre (Státní Archív v Brné.) Az 1866. február 11-én és 13-án kelt levelek filmje az Országos Levéltár Filmtárában C 1137. sz. alatt található. e Minderről Belcrediné fentebb idézett emlékiratának 124. és köv. 1. Belcrediné tévesen Pesti Hírlapot ír Pesti Napló helyett. A magyar lap február 11-i, 13-i, 14-i, és 16-i számának cikkei és glosszái foglalkoztak az Abendpost megállapításaival. Különösen nehezményezve az osztrák lapnak, „melynek természetéből önkényt foly, hogy szavait a közönség a Kormány nyilatkozatának tartsa" (13-i sz.) azt a tételét, hogy „a felelős minisztérium és a municipiumok helyreállítása meghaladja az elérhetők mértékét". (16.) Ugyanakkor a maga álláspontjának még félhivatalos nyilatkozat-jellegét is tagadja (14-i sz.) a Pesti Napló. 7 Kónyi III. köt. (2. kiadás) 408. 1. 8 Somogyi Éva fentebb idézett tanulmányának 904. s köv. 1.