Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
KOMJÁTHY MIKLÓS: FERENC JÖZSEF A „PERFID” DEÁK FERENCRŐL
lamminiszter illetékessége, mint ismeretes, nem terjedt ki a magyar királyságra. Talán azért is ellenezte leghevesebben a magyar kívánságok közül a független magyar minisztérium felállítására irányuló követelést. 3 Február elején ő is lejött Budára. Feleségének írt leveleiből tudjuk, hogy a tisztéből következő tárgyalásokon kívül naponta meg kellett jelennie a késő éjszakába nyúló fogadásokon, vacsorákon és bálokon. Kimerültsége is oka lehetett annak, hogy nagyon kedvezőtlenül nyilatkozott a magyarokkal való együttléteiről. 4 A korona legfőbb tanácsadójának azonban ezektől a külső körülményektől függetlenül is igen rossz véleménye volt császári ura magyar tárgyaló feleiről. Soraiból, ahogy magyar kollégáiról írt, következtethetünk annak a közegnek a politikáin túl lélektani ellenállására, amelyben Deák Ferencéknek tárgyalniuk kellett. Az a lappangó ellentét, amely 1865-ben az uralkodó, ill. osztrák, s magyar tanácsadói és a magyar államférfiak tárgyalásain még nem vált nyilvánvalóvá, most volt kirobbanóban. Deák húsvéti cikkét,tudjuk, az osztrák sajtó irányzatosan úgy ismertette (s ez az irányzatos tájékoztatás, nyilván befolyásolta az az uralkodót is), hogy abban a magyar szabadelvű politikus nemcsak a birodalom létét és biztonságát fogadta el tárgyalási alapnak, hanem a közös parlament gondolatát is. A bécsi elképzelések a magyar országgyűlést afféle tartománygyűlésnek szánták, amelynek küldötteiből is konstituálódik majd a birodalmi parlament. A császári államférfiak még ezt is haladásnak érezhették a totális abszolutizmussal szemben; az igazgatás, a kormányzat megosztására, a teljes központosítás feladására, természetesen, nem is gondoltak. Mint amiképpen természetes, hogy a magyar politikusok, amikor az alkotmány visszaállításáról beszéltek, ebbe beleértették az önálló magyar minisztérium felállítását is. A független magyar minisztérium kérdése éppen 1866 februárjában konfrontálódott igen élesen a két tárgyaló fél között. Ferenc József trónbeszédében az 1848-as törvények ama cikkelyeinek átvizsgálására hívta fel a magyar képviselőket, amelyek, többek között, a kormányzat hatáskörére vonatkoznak. Nyilvánvalóan azzal a meggondolással, hogy a felülvizsgálat érinti a független magyar minisztérium létét is. A felirattervezet pedig éppen a minisztérium felállítását tette az első helyre s csak annak létrehozása utánra a 48-as törvények revízióját/ 13 Bécsben az erről szóló hírek nag^ nyugtalanságot keltettek. Belcredi még Bécsbe visszatérte előtt, Budán megbeszélte egy, az osztrák közvélemény megnyugtatására szánt cikknek a tervét kormánya ott tárgyaló tagjaival, Mensdorff-Pouilly Sándor gróf külügyminiszterrel, Esterházy Móric gróf tárcanélküli miniszterrel és Mailáth György magyar udvari kancellárral. Ezt 1886 feb3 Belcrediné Welden Anna grófnő kéziratos emlékirata (ünser Lében 123. 1.) az Archív mesta Brno-ban. Velkostatek Lisen. I. Rod. archív Belcredi inv. c. 397. Krab. c 50. Országos levéltári filmtári jelzete: C 1209. 4 Uo. 124. 1. — Egy későbbi, budai tartózkodása alatt írta feleségének (uo. Pótlás 4. 1.), hogy a vacsorán, amelyen Beust, Mailáth, Sennyey, Andrássy, Eötvös és Károlyi alkancellár vett részt, csak Eötvös „hatte nichts von der Lebhaftigkeit der übrigen ungarischen Herren, die sich háufig über den Tisch hinüber in ihrer uns ganz unverstándlichen Muttersprache miteinender unterhielten 1 ', 4 / a A húsvéti cikkre, a vele kapcsolatos osztrák sajtóhangokra, az udvar magyarországi politikájára, a trónbeszédre, a válaszfeliratra stb... Deák Ferenc beszédei (Kónyi Manó kiadásában) III. köt. (2. kiad.) 338., 396., 417., 503., 545. stb... 1.
