Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

HANÁK PÉTER: DEÁK ÉS A KIEGYEZÉS KÖZJOGI MEGALAPOZÁSA (A Pragmatica Sanctio újraértelmezése) - A „politikai biblia"

katonai ügyeket kormányzati tekintetben a gyar katonai ügyekre is magyar király fejedelmi hatalmának sérelme kiterjedt."

63 nélkül a felelős minisztériumra bízta, már előbb fennállott törvényeink értelmében lőn alkotva."

62 Az idézetekből világos: az AdaZé/cban Deák alig észrevehető, mert nem annyira az elmondottakban, mint az elhallgatottakban rejlő engedményt tesz a birodalmi közösség javára. Az egyezkedési hajlandóságot is csak módjával, jobbadán a sorok mögé bújtatva sejteti.

64 Mindez arra vall, hogy 1864 őszén Deák hosszú hadjárattal, lassú, lépésről lépésre való előrehaladással számolt. A fordulat azonban gyorsan jött, maga az udvar kezdeményezte. A „politikai biblia" A döntő szót, az értelemfordítót, Deák nem nyilvános fórumon mondta ki, hanem azokon a nagyon bizalmas, beavatott barátai által is legfeljebb sejtett tárgyalásokon, amelyeket 1864. december végén és 1865 elején Augusz báró közvetítésével folytatott. A tárgyalásokról készített és általa korrigált „jegyzőkönyvekben" fogalmazta meg először azt a meghatározást, hogy a Pragmatica Sanctio, nevezetesen az 1723. 1„ 2. és 3. tc. „a Monarchia állami viszonyainak egyedüli változatlan jogalapja a maga összességében és a magyar királysággal való viszonyában. Ez az alaptörvény az alapelve, az alfája és ómegája az Osztrák-Monarchia valamennyi jogviszonyának, úgy az összeérdekeit, mint a magyar királyság autonómiáját tekintve". És mi az alaptörvény alapelve? „A Monarchia szilárd fennállásának biztosítása, amelyet semmi más tekintetnek nem szabad alárendelni" — válaszolja Deák. Ebben a viszonyítási rendszerben a magyar alkotmány alaptörvényeit már csak a birodalom létének és biztonságának alárendelten, „a lehetőségig" kell és lehet megtartani.

65 (Gondoljunk csak ismét 1861-re: „Mi az ország ...alkotmányos önállóságát és törvényes függetlenségét semmi tekinteteknek, semmi érdekeknek föl nem áldozhatjuk, s ragaszkodunk ahhoz, mint nemzeti létünk alapföltételéhez''.) 62 Kónyi, III. 230. o. 83 Adalék, 140. o. 64 „Alkotmányunk történeti alkotmány — írta Deák — időnként változásokon ment keresztül". „Nincs tehát kizárva azon lehetőség, hogy akár a nemzetnek, akár a fejedelemnek valamely jogát módosíthassa, vagy azon jog alkalmazását másképpen alakíthassa a törvényhozás." Adalék, 88. és 90. o. 65

A Deák—Augusz tárgyalásokról szóló jelentések: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien. Kabinettsarchiv, Geheimakten. Karton 3. „Deák Franz" (a továbbiakban: HHStA. Deák). Augusz 1865. január 27-i jelentése. Az iratokat először ismertette Wertheimer, Eduárd: Neues zum Ostartikel Deáks vom Jahre 1865. Pester Lloyd, 1923. április 28. Abendblatt. Kivonatosan közli Redlich, 388—390. o. — A Deák — Augusz tárgyalások anyagát részletesen feldolgoztam: Hanák Péter: Deák húsvéti cikkének előzményei. Történelmi Szemle, 1974. 4. sz.