Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

HANÁK PÉTER: DEÁK ÉS A KIEGYEZÉS KÖZJOGI MEGALAPOZÁSA (A Pragmatica Sanctio újraértelmezése) - A perszonálunió közjogi védelme

rá, az októberi diploma adta, amely a Pragmatica Sanctiot jogalapnak ismerte el. Ebből ok- és jogszerűen következik, hogy az országgyűlésileg alkotott törvények az uralkodót és a nemzetet egyaránt kötik, azokat egyoldalúlag, önhatalmúlag egyik fél sem változtathatja meg. Minthogy pedig az 1848. évi törvényeket alkotmányszerűen hozták és mindezideig alkotmányszerűen nem törölték el, azok jogérvényesek mindaddig, amíg „a nemzet és a koronás fejedelem egyesült akarata országgyűlésileg azokban változtatást nem tesz".

30 A Pragmatica Sanctio tehát itt még nem az újjárendezés közjogi bázisa és kútfeje, hanem csak az 1848-as alap jogérvényének bizonyítéka. Jelentősége majd a fenyegető fordulat bekövetkezte: a februári pátens kibocsátása után nő meg. A pátenssel közzétett birodalmi alkotmány új szakaszt nyitott az alkotmányos kísérletezés zeg-zúgos útján. Az osztrák—német liberálisok ujjongással, Bécs kivilágítással, a szláv tartományok fenntartással fogadták, a magyar közvélemény ritka egyöntetűséggel utasította el. A pátens nemcsak a radikálisok, de a mérsékeltek 48-as intranzigenciáját is erősítette. Kemény a Pesti Naplóban I. Lipót, II. József és Ferenc császár abszolutizmusával példálózott. Mindhárman elkobozták az alkotmányt, de aztán súlyos válságok után mindhárman a teljes restitucióra kényszerültek.

31 Ha a nemzet többsége a Monarchia ellensége lenne, írta március elején Csengery Antal, akkor most ujjongana. A többség azonban leverten, kiábrándultan visszavonul az alkotmányos kiegyenlítés teréről. Akkor aztán helyreállhat a birodalmi egység, „miként Bach báró idején.. ,"

32 Az irányváltás egyértelmű: a pátens elvágta a kiegyenlítés lehetőségét. Hasonlóképpen elborult Deák hangulata is. „Deák maga — jegyezte fel 1861. március elején Lónyai Menyhért —, aki hivatva lett volna az országgyűlésen a kiegyezést megkísérelni, egészen elveszte bizalmát" ... „az új pátens óta oda minden bizalom; a németek hátsó gondolatai nyilvánosak, mi harc nélkül el nem távolítható". A pátens elfogadása esetén sem vár ránk más, mint ami legrosszabb esetbén egy európai háború során, Ausztria felbomlása után ránk várna, mondta Deák. Ezért lenne érdemes „annyi terhet és súlyos adót nyakunkba venni és a kibékülést megkísérlőket a haza előtt semmivé tenni, még pedig a siker reménye nélkül?"

33 Program és zászló továbbra is 48 maradt, a restitutio in integrum, de az érvelésben szorosan hozzákapcsolódott a Pragmatica Sanctio, amely ekkor, a februári pátens kibocsátása után vált a 48-at kiegészítő, magyarázó, igazoló alapvető jogforrássá. Mi kapcsolta össze a Pragmatica Sanctiot 1848-cal? Az, hogy mindkettő a perszonálunió formájában szabályozta Magyarország és az örökös tartomályok viszonyát, — fejtegették Deák hívei. A gondolat genezisében nagy szerepet játszott, igaz, a heves polémia a bécsi centralistákkal, akik február után már nem a „jogeljátszás" abszolutista teóriájával, hanem a 3u

Uo. 544. o. A válaszfeliratnak valóban volt hatása más törvényhatóságokra. Hasonlóképpen nyilatkozott a Pragmatica Sanctióra Komárom megye válasza is. Pesti Napló, 1861. február 6. 3. o. 31 Kemény vezércikke, Pesti Napló, 1861. február 28. 32 Uo. 1861. március 3. M

Lónyay idézett március 4-i naplófeljegyzése. Kónyi, II. 593. o.