Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SARLÓS BÉLA: DEÁK POLITIKAI FELFOGASA ÉS AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLET - A források rövidítései

között vannak egyes pontok, amiket a nép jogainak fenntartása mellett mi magunk is óhajtunk célszerűbben átalakítani s határozottabban kifejteni."

32 A felirat nem fejtette ki bővebben, hogy — a nép jogainak sértetlen fenntartása mellett — milyen legyen az 1848-i törvények átalakítása. A felirat nem is adhatott erről bővebb tájékoztatást, hiszen az uraikadó részéről merev ellenállásba ütközött az 1848-ialkotmány visszaállítása, s a felirat elsősorban taktikai lépésként jelezte, hogy bizonyos módosításokra hajlandó az országgyűlés. Deáknak éppen az Országbírói Értekezleten tartott felszólalásai jelzik, hogy ő egyedül demokratikus szellemű reformokra hajlandó, az 1848-i törvények demokratikus szelleme az a politikai iránytű, amely további lépéseit irányítani fogja, s arra törekszik, hogy az országban „a szabad legyen ember és föld." Ebből a politikai hitvallásból Deák később sem engedett, s nem az ő hibája volt, hogy az 1867-i kiegyezés nem ebben a szellemben realizálódott. Az Országbírói Értekezlet kétségtelenül növelte Deák tekintélyét, de politikai eszméi számára nem hozott sikert. Ez a szomorú történelmi tény pedig előrevetíti annak az árnyékát, hogy az 1867: XII. tc. csupán látszólag jelzi Deák eszméinek sikerét, de a kiegyezés utáni konzervatív politikai gyakorlat ugyanúgy szemben állott Deák felfogásával, mint ahogy ellentétben állottak azzal az Országbírói Értekezlet legfontosabb határozatai 1861-ben. A források rövidítései Kónyi Manó: Deák beszédei, 1903. Ráth György: Az Országbírói Értekezlet, 1861. Sarlós Béla: Deák és Vukovics Két igazságügyminiszter, 1970. Sarlós Béla: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc büntetőjoga, 1959. Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860—61), 1967. 32 Kónyi 3. kötet 253. 1.