Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SARLÓS BÉLA: DEÁK POLITIKAI FELFOGASA ÉS AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLET

ugyan fel politikai jogokkal, de a választójoghoz szükséges kellékekkel rendelkeztek. Az ideiglenes törvénykezési szabályzat a testi büntetések alóli mentességet kiterjesztette a mentesítettek családtagjaira és özvegyeire is. E mentességnél az 5. § az 1848: XXII. tc. 31. §-ból indult ki, amely szerint: „a nemzeti őrsereg tagjai testi büntetéssel nem fenyíttethetnek." 1848-ban csupán ennyiben korlátozták a testi büntetések alkalmazhatóságát, s kétségtelen, hogy ezt a rendelkezést a szabályzat továbbfejlesztette. Az Országbírói Értekezletnek a testi büntetésekkel kapcsolatban hozott rendelkezései teljesen logikátlannak tűnnek. Semmiféle büntetőjogi elvvel nem lehet megmagyarázni, hogy miért tilos a testi büntetés a súlyosabb bűncselekmények: a bűntettek esetében, és miért gyakorolható továbbra is a jóval enyhébb megítélés alá eső kihágások elkövetőivel szemben. A magyarázatot egyedül a földbirtokosi érdekek védelme adja meg. A szabályzat nem véletlenül hivatkozott az 1840 :IX. tc.-re, amelynek 2. §-a mondotta ki a testi büntetések alkalmazását a mezei kihágások elkövetőivel szemben, természetesen csak abban az esetben, ha a tettes nem nemes. Ez a törvény a legrészletesebben felsorolta a mezőgazdasági ingatlanokon elkövethető összes Önkényeskedéseket (tiltott legeltetést, földfoglalást, a vadászati jog elleni kihágásokat stb.), s általában az okozott károk összegének kétszeres megtérítési kötelezettségét állapította meg. Az ideiglenes törvénykezési szabályokban felhívott 1848 :V. tc. 2. §-a pedig az 1/4 teleknél kisebb birtokkal rendelkező parasztok számára nem biztosított választójogot. Ekként a szabályzat a parasztságnak éppen a szegényebb és nagyobb részét —, amely osztályhelyzeténél fogva a leggyakrabban került összeütközésbe a földbirtokosok vagyoni érdekeivel — zárta ki elsősorban a törvény előtti egyenlőségből az általuk legsűrűbben elkövethető bűncselekményekkel kapcsolatban. De az 1848 :V. tv. nem adott választójogot a cser lédeknek, az iparossegédeknek, a segéd nélkül dolgozó iparosoknak sem. A testi büntetés, kihágások elkövetése esetén tehát velük szemben is alkalmazható maradt. Az ideiglenes törvénykezési szabályokban említett egyéb kihágások ezen felül közel sem voltak olyan pontosan szabályozva, mint az 1840 :IX: tcben meghatározott mezőrendőri kihágások, így nagyrészt a bírák tetszésétől függött a botbüntetés alkalmazása a lakosság legszegényebb részével szemben. A bűntettek miatti büntető eljárásban az Országbírói Értekezlet határozatainak II. része a rendi különbségeket valóban megszüntette, a homágium öszszegének kivételével eltörölt minden különbséget, amely a régi magyar törvények és gyakorlat szerint a nemesek és nem nemesek között fennállott. így az előzetes letartóztatás, a védelem és a perorvoslatoknak a nemesekre nézve fennállott szabályait a nem nemesekre is alkalmazandónak mondotta ki. (II. rész, 3. §). Haladó intézkedésnek tekintendő az a rendelkezés is, amely lényegesen megváltoztatta az 1848 előtt, és alatt is fennállott perrendi szabályokat és gyakorlatot, és a sommás, tehát a szóbeli eljárást tette meg a büntetőper általános szabályává. Ez alól csak akkor van helye kivételnek, és az ún. írásbeli eljárást csak akkor lehet folytatni, ha főbenjáró bűncselekmény miatt, illetve több vádlott ellen indítanak eljárást, végül, ha a vádlott az írásbeli eljárást kifejezetten kívánja és R bíróság ezt az eljárási formát engedélyezi. A sommás eljárásban — a korábbi helyzettől eltérően — a perorvoslatok korlátlanul