Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SZABAD GYÖRGY: DEÁK FERENC ÉS A REFORMKORI SZÉCHENYI–KOSSUTH-VITA - Rövidítve idézett források jegyzéke

A reformellenzék korántsem alkotott homogén együttest, sem a kialakulását követő másfél évtizedben, sem 1846/47-ben, szervezeti tömörülése idején. A társadalmi és a tudati meghatározók, a világnézeti és az alkati tényezők egyaránt szerepet játszottak jegecesedési pontjainak, áramlatainak és irányzatainak a kiformálódásában. Sajátos összetétele egyszerre volt erejének és gyengeségének forrása, alapot nyújtva, s egyben határokat szabva „érdekegyesítő" politikája kiteljesítésének. Széchenyi ennek ismeretében törekedett a szerinte „veszélyes" úton haladó reformellenzék megosztására, az általa a politikai életből kirekesztendőnek ítéltek és a saját politikájának megnyerni reméltek, mindenekelőtt Kossuth és Deák elválasztására. Deák viszont éppen az értékőrzés és a kibontakozás letéteményesének tekintett reformtábor differenciáltságának ugyancsak mélyreható ismeretében fordult szembe Széchenyi minden Kossuth elleni támadásával, és állt ellen minden olyan törekvésének, amely szoros — ha főként taktikai nézetkülönbségektől nem is teljesen mentes — együttműködésük megbontására törekedett. Korántsem „a hitnélküli kötelességteljesítés rabigáját"

146 hordva tette ezt, hanem azért, mert érdemileg a magáénak tekintette az immár Kossuth-vezette reformellenzék küzdelmét a feudalizmus felszámolásáért, a polgári átalakulás megalapozásáért, az abszolutista kormányzati intézkedések kiküszöböléséért, Magyarország gazdasági és politikai önrendelkezése alkotmányos biztosításáért. Szolidaritása nem a kívülálló rokonszenvéből, de nem is a hivatásos harcos gépies kötelességteljesítéséből fakadt, hanem annak a tudatos küzdőtársnak a saját szorongásait is lebíró meggyőződéséből, aki legjobb politikai energiáit és törvényszerkesztő zsenialitását a reformkorban

147 töretlenül állította nemzete felemelkedésének szo] gálatába. Rövidítve idézett források jegyzéke Angyal Dávid Bárt fai Szabó Barta István DFB. DFL. Ferenczi Ferenczi, 1902. — Angyal Dávid: Gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos vitája. In: Károlyi Árpád Emlékkönyv. Bp. 1933. = Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez. 1808—1860. I—II. Bp. 1943. = Barta István: Bevezetés. In: KÖM. XI. = Deák Ferencz beszédei. (Kiad. Kónyi Manó.) 2. kiad. I—VI. Bp. 1903. = Deák Ferencz emlékezete. II. Levelek. 1822—1875. (Kiad. Váczy János.) Bp. 1890. = Ferenczi Zoltán: Deák élete. I—III. Bp. 1904. — Ferenczi Zoltán: Kossuth és Wesselényi s az úrbér ügye 1846—1847-ben. Száz. 1902. 146 Szekfű Gyula, 146. 147 Arra, hogy e tanulmány szerzője hogyan ítéli meg Deák politikai pályájának az egészét ld. Szabad György: Deák Ferenc három politikai korszaka. Magyar Tudomány, 1976. 675—687.