Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - V.A politikai perek ügye az utasításban

biztosabb oltalmát, ők leginkább rettegték.

52 Mivel pedig súlyos csapás az országra az: midőn a legfőbb ítélőszékek eránt a hon polgárainak bizodalma egészen elenyészett, s azok ítéletét még igaz ügyben is mindenki rettegi, — kérettessék meg Őfelsége, hogy a fejedelem és nemzet közti közbizalom helyreállítására szükséges első lépés gyanánt fejedelmi hatalmánál fogva mentse meg a hazát azon aggodalomtól, és az emiétett tíélőszékek törvénysértő tagjait azoktól elmozdítván, helyettek olyan bírákat nevezzen ki, kiknek függetlensége, törvényhez és igazsághoz tántoréthatatlan ragaszkodása a fő ítélőszékek eránt előbb hazánkban is fennállott bizalmat ismét visszaállítani képes legyen. Ezek lévén teendők a múltra nézve; — Szükséges, hogy mind az egyes polgárok, mind pedig a megyei és országos tanácskozások jövendőre is minden önkény és önkényesen használható hatalom ellen törvény által biztosíttassanak. Ugyan ezért Először. Mindenekelőtt mondassék ki törvény által, vagy ha a többség ezeránt törvényt alkotni nem kívánna, mondják ki Követ Urak, nyilván és határozottan: hogy a Kormány alatt soha nem Őfelségének sérthetetlen szentséges személye, hanem mindenkor a közigazgatásnak eszközei, azok, tudni illik, kikről Ulászló 6. dekrétumának 7-ik cikkelye és több más hazai törvények szerént számot kérni, kiket törvényszegés esetében büntetés alá vonni lehet, érttettek és értetnek. Másodszor mondassék ki, hogy hűtíenségi vétket jövendőre is szóval elkövetni semmi esetben sem lehet. Harmadszor, minthogy e szomorú tapasztalás szerént hazánk polgárainak biztosságára nézve felette veszedelmes, hogy felségsértési és hűtíenségi vétkek felett oly bírák ítélnek, kik egyenesen fejedelmi kinevezéstül függnek, tekéntetbe véve azt, hogy hajdan is több törvényeink, de különösen Ulászló 2-ik dekrétuma 3. cikkelye szerént a hűtíenségi pörök megítélése mindenkor országgyűlés elé tartozott, választassák az összes törvényhozás által egy különös választmány, melynek tagjai független, és fejedelmi kinevezéstől függő hivatalt nem viselő férfiak legyenek, királyi fiskus valakit felségsértési vagy hűtíenségi vétekről vádol, mindenkor ezen választmány ítéljen — a vádbeli cselekedet felett, s az határozza el, vajon a két részről előadott próbák szerént valóságos felségsértő vagy hűtíenségi vétek létez-e? És ha ezen választmány azt találja, hogy felségsértés vagy hűtlenség csakugyan elkövettetett, akkor e büntetés alkalmazása feletti ítélethozás a királyi Cúriát illesse. De midőn a vá52 A bírói függetlenség jelszavával a kormány is élt, t. i. úgy magyarázta, éz azt jelenti, politikai testületeknek nincs joga a bírói ítéleteket kritizálni. Deák nyilván ismerte az 1830-as belga alkotmányt, mely részletesen foglalkozik a bírói függetlenséggel, és amelyből később sokat merített az 1869: IV. tc, de ezzel itt nem foglalkozik. Nem látja elérkezettnek az időt a bírói függetlenség fogalmának megmagyarázására. Megelégszik azzal, mire nem jogosítja fel a bírákat a bírói függetlenség. Viszont Magyarországon talán elsőnek fogalmazza meg a bírák felelősségének és a törvénykezés nyilvánosságának polgári jogelvét.